Csányi Sándor szerint a fizetőképtelenség kialakulásában olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik, mint a devizahiteleseket. A takarékszövetkezet államosításával kapcsolatban az OTP-vezér elmondta a Forbes-nak: meglepte a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.
Csányi Sándor szerint indokolatlan, hogy a devizahitelesekkel ilyen kiemelten foglalkozik a politika. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a magyar Forbes magazin csütörtökön megjelenő, decemberi számában az INA-ügyről és a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról is beszél a havilapnak adott interjúban. Az interjúban – amelynek részleteit a magazin juttatta el az MTI-hez – a devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: a fizetőképtelenség kialakulásában olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket, ez pedig ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is.
Csányi kiemelte, hogy „a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nem fizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek”. A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szólva azt mondta: „egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása”.
A bankvezető tisztességes versenyre számít a takarékszövetkezetekkel. Véleménye szerint aggályokat csak az vethetne fel, ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket, ha a szabad bankválasztást megszüntetnék és kötelezővé tennék a Takarékbank megbízását. Hozzátette, hogy ennek semmi jelét nem látja.
Az INA esetleges eladásáról is beszélt Csányi Sándor, aki a Mol igazgatóságának alelnöke is. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, arra esetre ajánlották fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ha a horvátok nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni a Mol INA-részesedését, akkor harmadik félnek kívánja felajánlani a Mol. Hozzátette, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket nem ebben a régióban keresi.
Románia nehéz gazdasági helyzetben is jelentős uniós tehervállalás elé néz, a tervezet szerint 4,4 milliárd eurós garanciát kellene vállalnia Ukrajna támogatására.
A francia állam két éve tartja titokban az orosz vagyon zárolásában érintett magánbankok adatait.
Ez aztán mindenkinek fájna.
Az Európai Bizottság elnöke mindent bevet Ukrajna érdekében.
Nem adja oda a Bizottságnak az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont.
Soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakáshitelezés volumene.
„Nevezzük az EU-t annak, ami valójában: bűnszervezetnek.”
A tényekkel elég nehéz bőgő bika hangon, mániákus depressziót jelző gesztikuláció kíséretében, hülye és hazug lózungokat üvöltözve vitatkozni.
