Csányi Sándor szerint a fizetőképtelenség kialakulásában olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik, mint a devizahiteleseket. A takarékszövetkezet államosításával kapcsolatban az OTP-vezér elmondta a Forbes-nak: meglepte a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.
Csányi Sándor szerint indokolatlan, hogy a devizahitelesekkel ilyen kiemelten foglalkozik a politika. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a magyar Forbes magazin csütörtökön megjelenő, decemberi számában az INA-ügyről és a takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról is beszél a havilapnak adott interjúban. Az interjúban – amelynek részleteit a magazin juttatta el az MTI-hez – a devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: a fizetőképtelenség kialakulásában olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket, ez pedig ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is.
Csányi kiemelte, hogy „a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nem fizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek”. A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról szólva azt mondta: „egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása”.
A bankvezető tisztességes versenyre számít a takarékszövetkezetekkel. Véleménye szerint aggályokat csak az vethetne fel, ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket, ha a szabad bankválasztást megszüntetnék és kötelezővé tennék a Takarékbank megbízását. Hozzátette, hogy ennek semmi jelét nem látja.
Az INA esetleges eladásáról is beszélt Csányi Sándor, aki a Mol igazgatóságának alelnöke is. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, arra esetre ajánlották fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ha a horvátok nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni a Mol INA-részesedését, akkor harmadik félnek kívánja felajánlani a Mol. Hozzátette, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket nem ebben a régióban keresi.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Mikor a sértett rájött, hogy csalóval beszél, már késő volt.
Kiszelly Zoltán elmondta, mire lehet elég a 35 milliárd dollár.
A Commerzbank, az ING, a JPMorgan és a Societe Generale közösen szervezik a kibocsátást.
A cég hazai (!!!) volumene az év végére akár a 10 millió csomagot is meghaladhatja.
Az oroszok befagyasztott vagyonelemei képezik a hitel alapját.
Ötezren leszünk, és még ötvenezren, ha jöttök. Jobb ha nem szórakoztok velünk! – üzente a megválasztott elnöknek a szélsőséges demokrata polgármester.
