A Magyar Napló gazdagon illusztrált, a szakmai és a „laikus” közönséget egyaránt megcélzó időszaki kiadványa mind a köz-, mind a felsőoktatásban hasznos lehet, mert minden lapszámba felhasználható oktatási segédanyag is kerül.
Az Irodalmi Magazin első számát a magazin szerkesztői Illyés Gyulának szentelték, egyrészt az író tavalyi 110. születési évfordulója apropóján, másrészt, mert a mai napig rengeteg nyitott kérdés, felmerülő új értelmezési és elemzési lehetőség adódik Illyés életműve körül. Tőzsér Árpád író, irodalomtörténész lapbéli tanulmányában rávilágít arra, hogy Illyés halála után harminc évvel sem tudta méltó helyét elfoglalni a magyar irodalomtörténeti kánonban. Az Irodalmi Magazin éppen ezért a lehető legtöbb szempontból közelítve igyekszik a lapban árnyalt és korszerű Illyés-képet rajzolni. Ennek egyik eszközeként a szerkesztők tizenöt kortárs szerzőt, köztük Ágh Istvánt, Csoóri Sándort, Lackfi Jánost, Juhász Ferencet, Szentmártoni Jánost és Kányádi Sándort kérték föl, hogy írjanak személyes vallomást Illyésről.
Ezen túl a lapban olvashatunk cikkeket az író Babits Mihállyal, József Attilával és Szabó Lőrinccel való kapcsolatáról. A kiadvány Novum rovatában pedig kiadatlan Illyés-szövegeket találhatunk, például eddig két ismeretlen prózaverset és egy „Idő” című esszét. Ugyanakkor a lapszámban helyet kapott néhány részlet Illyés fiatalkori Bibliájából a szerző lapszélre írt jegyzeteivel, amit a Petőfi Irodalmi Múzeum relikviái közt őriz. A Dosszié rovatban Illyés-szakértők olvasmányos stílusban írt esszéi kaptak helyet: ezen belül Szakolczay Lajos irodalomtörténész Illyés szerelmi költészetéből szerkesztett egy különleges összeállítást és írt hozzá elemzést.
A lapban egy különleges helytörténeti rovat, a Genius loci is helyet kapott, amelyben többek között Tihanyról, az ottani Illyéshez kötődő baráti társaságról, és alkotói műhelyről esik szó. Mindezeken túl az Illyés Gyula Archívumnak és Illyés Máriának, a költő lányának köszönhetően a lapban számos, eddig soha nem látott portré és archív felvétel is helyet kapott. Ezek mellett több kortárs képzőművész alkotásának reprodukciója, és néhány Illyés-karikatúra is a lap szerves részét képezi: a vajas kenyeret majszoló Illyés-kép például a szerző avantgárd korszakáról tanúskodik. A számos feladatötletet tartalmazó oktatási segédanyag ebben a számban Illyés „Kháron ladikja” című esszéregényhez készült.