A kormány globális nyitás stratégiája már eddig is hozott sikereket, ezt a politikát kell folytatni – mondta Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium (KüM) újonnan kinevezett, globális ügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek adott interjújában.
A posztját július 1-jétől betöltő külügyi vezető szerint a globális nyitás politikája egyértelműen sikeres. Diplomáciai szempontból már sok eredményt is hozott, hiszen több megállapodást kötöttek Európán kívüli országokkal, magas szintű látogatásokat szerveztek, és ösztöndíjprogramot is indítottak külföldi diákoknak. Az eredmények közé sorolta a kereskedőházak és új kulturális intézetek felállítását, továbbá azt, hogy a globális nyitás a kormányzati szférából továbbgyűrűzött, hiszen például egyetemek és iparági klaszterek (hálózati elvű szerveződések) is együttműködési megállapodásokat kötnek Európán kívüli partnereikkel.
A helyettes államtitkár véleménye szerint ugyanakkor a gazdasági sikerek megmutatkozásához még időre van szükség, az új piacok és együttműködési lehetőségek feltárása még folyamatban van. Fontos cél, hogy a magyar gazdaság visszatérjen azokba a régiókba, amelyekben korábban intenzíven jelen volt, így az arab világba, Afrikába és Délkelet-Ázsiába – tette hozzá.
Wintermantel Péter szerint a kormánynak segítenie kell a magyar vállalatokat a gazdasági kapcsolatok kiépítésében, és minél távolabbi térségről van szó, ez annál komolyabb feladat. Megbízhatósági, minőségi garanciát is jelent, ha egy magyar vállalat a kormány támogatásával, ajánlásával jelenik meg egy piacon – mutatott rá.
A kapcsolatépítést a helyettes államtitkár szerint segíti, hogy a kormány újranyit korábban bezárt külképviseleteket, és új állomáshelyeken is létesít missziókat. A távoli régiókkal ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez járul hozzá az az ösztöndíjprogram is, amelynek keretében az egyes országokkal kötött kétoldalú megállapodások alapján évente mintegy ezer diáknak nyílik kölcsönösen lehetősége a továbbtanulásra – közölte. Felidézte: korábban a fejlődő világból érkező diákok tízezrei tanultak Magyarországon, ami jelentősen hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok építéséhez. Jó lenne ismét kiaknázni ezt a lehetőséget – vélekedett.
Wintermantel Péter kiemelte: Magyarország és az Európán kívüli államok kapcsolatában sok magas szintű látogatás várható. Ősszel Budapestre várják a szingapúri és a vietnami államfőt, augusztusban érkezik a japán külügyminiszter, szeptemberben pedig az afgán külügyi tárcavezető, majd Aung Szan Szú Kji, a mianmari ellenzék Nobel-békedíjas vezetője – sorolta. Wintermantel Péter elmondta: jelenleg tervezik Orbán Viktor miniszterelnök kínai útját, és a kormányfő ősszel Indiába és Japánba is ellátogat. Áder János köztársasági elnök pedig ősszel az Öböl-térség országaiba utazik – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: a kormány célja, hogy ezek a látogatások minél több maradandó eredményt hozzanak, ezért egyebek mellett légi járatok létesítéséről és beruházásokról szóló megállapodások aláírásával kötik össze őket. A helyettes államtitkár a felelősségi területéhez tartozó régiókról szólva kifejtette: az arab tavasz által érintett országokban a kormány fontos feladata a magyar gazdasági érdekek védelme. Kiépítették a kapcsolatot az új vezetőkkel, és Rijádban hamarosan gazdasági fórumot szerveznek - közölte.
Afrikával kapcsolatban nagy eredménynek nevezte, hogy Magyarország újranyitja nigériai nagykövetségét. Szintén jelentős siker, hogy a közelmúltban Afrika-fórumot rendeztek Budapesten, most azoknak a projekteknek a végrehajtása a cél, amelyeket ott indítottak el – mondta. Wintermantel Péter Ázsiát illetően emlékeztetett: nemcsak az új partnerek felkutatása lényeges, hanem a kapcsolatok ápolása a régi partnerországokkal is. Példaként említette Japánt, amely fontos befektető Magyarországon, a magyar-japán gazdasági és politikai kapcsolatok pedig évek óta jól fejlődnek.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
Az elnök a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség felszámolására készül.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
