Mezey számára részlegesen elfogadható a röghöz kötés

2012. december 17. 13:02

A rektori konferencia elnöke „részlegesen elfogadhatónak tartja”, hogy az ingyenes képzésért cserébe magyarországi munkavállalást várna el az állam, ugyanakkor álláspontja szerint még nagyon sok a nyitott kérdés a tervezett felsőoktatási átalakítások körül. Mezey Barna erről hétfőn a Lánchíd Rádióban beszélt.

2012. december 17. 13:02

A rektori konferencia elnöke „részlegesen elfogadhatónak tartja”, hogy az ingyenes képzésért cserébe magyarországi munkavállalást várna el az állam, ugyanakkor álláspontja szerint még nagyon sok a nyitott kérdés a tervezett felsőoktatási átalakítások körül. Mezey Barna erről hétfőn a Lánchíd Rádióban beszélt. 

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) soros elnöke, az ELTE rektora úgy fogalmazott: az adófizetők pénzéből történő képzés után jogos elvárás, hogy egy ország utána ebből „gazdálkodjék”, ugyanakkor meg kell fontolni nemzetközi és jogi vonatkozásokat is, tehát nagyon átgondolt konstrukcióra van szükség.

Megjegyezte: az eddig napvilágra került információkból nem derül ki, hogy a problémák valóban megoldódtak-e, nagyon sok még a nyitott a kérdés a keretszámok és a finanszírozás körül. Mezey Barna szerint szerencsés lenne, ha az állam fenntartási szerződések keretében rögzítené a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás feltételeit, és ehhez hozzárendelné azokat az elvárásokat, amelyek a hallgatói létszámmal, minőséggel kapcsolatosak – mondta. 

Kiemelte: a finanszírozás meghatározza hány hallgatót tudnak fogadni. Jelezte: a hallgatók programpontjai alapvetően eltérnek minden korábbi követeléstől, tárgyalástól, most először megértették azt is, hogy a változtatásokat nem lépcsőnként és egymástól elszigetelten kellene végrehajtani. Ez a rendszer konstrukciójában csak egyszerre változtatható - tette hozzá, megjegyezve: önfenntartó felsőoktatás nem létezik, az államnak alapvető kötelezettsége saját nemzeti értelmiségének kinevelése.

Mezey Barna kitért arra is, hogy az elmúlt tizenöt évben nem a minőségi, hanem a mennyiségi szemlélet uralkodott a felsőoktatásban. Átgondolásra érett egy sor kérdés – hangsúlyozta. Hozzátette: a lemorzsolódás teljesen természetes metódusa a minőségi képzésnek. Felméréseikre hivatkozva kiemelte: ez a képzés legelején bekövetkezik, a lemorzsolódás az első évfolyamra jellemző, összességében, az egész képzést nézve ez elenyésző – jegyezte meg, hozzátéve: véleménye szerint a felvételi nagyon hiányzik az egyetemi-főiskolai rendszerből.

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
6qwasyx
2012. december 18. 20:57
https://fbcdn-sphotos-f-a.akamaihd.net/hphotos-ak-ash3/644754_4478732168513_1469674578_n.jpg
voltdiák
2012. december 18. 20:56
Regisztráltam, mert úgy érzem, muszáj valamire felhívnom a figyelmeteket a hallgatói szerződések kapcsán. Megértem, azokat akik szorgalmazzák, de nem mindenki azért megy el, mert külföldön jobban lehet keresni és nem mindenki nyugat felé veszi az irányt. Van olyan ismerősöm, aki itthon sokáig nem talált munkát. A keleti határ mellett élve egy idő múlva Romániában kapott állást. Nem azért, mert ott jobb a helyzet, egyszerűen csak így hozta az élet. Jobb lenne, ha itthon maradt volna munkanélkülinek, vagy közmunkásnak, mert mondjuk az ottani fizetéséből nem tudná visszatéríteni a tandíját? Az különösen szomorú, hogy ezzel a határon túli magyarlakta területek közötti mobilitást, ezáltal a hatékonyabb együttműködést is akadályozzák. Ez a kérdés kevés embert érint, hisz a legtöbben nem ilyen területekre vándorolnak ki de azt gondolom említést érdemel.
Bús Endre
2012. december 17. 15:36
Magyarország tagja az Európai Uniónak. Az Unióban a munkaerő szabad áramlása biztosított. Ennek célja, hogy a szaktudás oda áramoljon, ahol legjobban tud hasznosulni. Ha a nagy cégek Magyarországon nem folytatnak kutató-fejlesztő tevékenységet, akkor a kutató mérnökeink elmennek oda, ahol van ilyen munka-kínálat. Ugyanakkor vannak olyan feladatok, amiket itthon el kell látni, gyógyítás, oktatás, stb. Az itthon-maradást inkább ösztönözni kellene, mint kikényszeríteni. Még egy kérdés: ha valaki itthon él, de egész másból, mint amire a végzettsége vonatkozik (konkrét példa: biológus diplomával szörf-kölcsönző a Balatonnál) az teljesítette az itthoni munka-végzést? Utolsó kérdés: az itthoni munka-kötelezettséghez jár itthoni állás-ajánlat is?
lantose70
2012. december 17. 14:06
Oké, legyen szerződés, és fizessen, aki utána nem itthon dolgozik. De akkor csökkentsék kb. 80 százalékkal a nyugdíjakat. Én nem akarok az adómból azoknak fizetni, akik eladósították az országot, és ezért születésemtől fogva adósságban úszok. Ez vonatkozik az 1989 előtt és után nyugdíjba vonulatkra is. És az eü. állátásukat sem szeretném én fizetni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!