Partos Bence, a Transzparens-csoport alapítója szerint a tudomány alapja az igazság keresése, s minden olyan próbálkozás, amely szerint egy tudományos eredmény igazsága világnézeti kérdések függvénye, relativista, ergo tagadja az igazság létezését.
Nyitókép: Transzparens Újságírásért Alapítvány
Transzparens Újságírásért Alapítvány kerekasztal-beszélgetést tartott az oktatásban megjelenő pártpolitikai visszaélésekről, melynek résztvevői Dr. Szepesi Balázs közgazdász, szociológus, a politikatudományok doktora és Partos Bence pszichológus, a Transzparens alapítója voltak.
Az alapítvány úgy látja, hogy mivel a közelmúltban egyre több olyan eset valósult meg a magyar felsőoktatásban, amelyben pártpolitikai megnyilvánulásokról van szó és visszaélésekkel kapcsolatos, létrehozza a Transzparens Oktatásért projektet. Az ELTE-n kirobbant botrány kapcsán az alapítvány egy – a politikai véleményét élesen megfogalmazó – egyetemi oktatóról (aki egyébként az egyetem Média és Kommunikációs Tanszékének vezetője) jelentetett meg portrécikket, amelyet követően számos jelzés érkezett az alapítványhoz, amelyek egyetemeken belüli pártpolitikai jellegű visszaélésekről számoltak be.
A Transzparens szakmai közössége úgy döntött,
érdemes komolyan venni ezeket a visszajelzéseket és átfogóan, körültekintően megvizsgálni a kérdéskört.
Ezért elindították a Transzparens Oktatásért projektet, amely alapjaiban foglalkozik a felsőoktatásban megjelenő világnézeti alapú diszkriminációval és világnézeti alapú visszaélésekkel. Ennek keretein belül több funkciót is indítanak, amelyek több aspektusból közelítik meg a problémát.
Az egyik, hogy oktatóknak workshopokat és guideline-t fognak kidolgozni, hogy hogyan érdemes a politikai véleményüket elválasztani az oktatói szerepüktől. A másik, hogy anonim bejelentővonalat indítanak olyan hallgatók részére, akik a tanulmányaik során diszkriminációt szenvednek el vállalt értékrendjük és világnézetük miatt. A harmadik, hogy kellő diszkréció és a sértett felek beleegyezése mellett hozzák nyilvánosságra a legsúlyosabb eseteket. Ennek célja az oktatástudatosság növelése, a közvélemény és az akadémiai világ érzékenyítése a világnézeti diszkrimináció veszélyeire.
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogy hogyan ismerhető fel az ilyen jellegű, világnézeti alapú diszkrimináció.
A konferenciaesten élőben kapcsolták Párizsból Dr. Claude Chollet francia politológust, Európa egyik legnagyobb médiaintézetének, az ojim-nak az alapítóját és Bécsből Dr. Ralph Gert Schöllhammert, aki a bécsi Webster Egyetem adjunktusa és a Wall Street Journal szerzője. Dr. Claude Chollet kifejtette, hogy nagyon örül annak, hogy ez a projekt Budapestről indul el és bízik benne, hamarosan Európa-szerte megvalósulhat.
A külföldi szakemberek ennek kapcsán elmondták, hogy
Nyugat-Európában már megerősödött a politikai véleménydiktatúra az egyetemeken.
Az egyes világnézeti, politikai doktrínák korlátozzák az egyetemi kutatók munkáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Kezdenek már ráeszmélni a kormánykritikus értelmiségi körökben is, hogy a média nem teljesen olyan dinamikák szerint működik, mint ahogy azt korábban feltételezték – mondja lapunknak Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetője.
Partos Bence pszichológus, üzletember, a Transzparens-csoport alapítója azt mondta: a felsőoktatás annak a platformja, ahol a hallgatók megtanulhatják a kritikai gondolkodás művészetét és a sajátjuktól eltérő vélemények elfogadását és az ahhoz való racionális viszonyulást. Ezek azok az elemek, amelyek az előfeltételei annak, hogy a jövő generációi képesek legyenek egymással kooperálni, és olyan projekteket létrehozni, amelyekkel pozitív hatással lehetnek a környezetükre – jelentette ki.
Hozzátette: a magyar egyetemekre is beszivárgó cancel culture egy antiliberális fejlemény, ami veszélyezteti a tudomány és az oktatás szabadságát. „Ezért mindannyiunk közös ügye, hogy ezzel a témával behatóan foglalkozzunk” – szögezte le.
Az alapító azt is elmondta, hogy
a modern állam működésének egyik pillére a kutatás és oktatás világnézeti semlegessége.
„Az állam feladata, hogy a polgárait világnézettől függetlenül egyenlő bánásmódban részesítse, biztosítsa számukra a szabad oktatást” – véli Partos, aki szerint a világnézetileg irányított tudomány dogmatikussá válik, ami visszalépést jelent a tudományos világ fejlődésben, hiszen a tudomány a természetéből adódóan kritikai megközelítésen alapul. Partos azt is kifejtette, hogy a tudomány egyszer már megvívta a függetlenségért való küzdelmét akkor, amikor kikerült az egyház kontrollja alól és levetette annak dogmatikus előírásait.
„A tudomány alapja az igazság keresése, s minden olyan próbálkozás, amely szerint egy tudományos eredmény igazsága világnézeti kérdések függvénye, relativista, ergo tagadja az igazság létezését” – fogalmazott Partos.
Ezt is ajánljuk a témában
Kicsoda az ELTE docense, aki Orbán Balázs politikai szerepvállalása miatt nem adna neki doktori címet? Porté.
Szepesi Balázs közgazdász, szociológus szerint a felsőoktatásnak három feladata van: a tudásátadás, a szocializáció, és a világ értelmezése. Tehát az, hogy képességeket adjon a hallgatóknak, emellett a felsőoktatás a szocializáció terepe, az ember ott tanul meg értelmiségiként, szakértelmiségiként „működni”, azt mutatja meg, hogy kell megnyilvánulni, hogyan kell viselkedni. Továbbá a felsőoktatás résztvevői azon gondolkodnak, hogyan működik a világ, mi a tudás szerepe, s mindez állandó vitákon keresztül valósul meg.
A Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője szerint a politikai befolyás mindenképp megjelenik a felsőoktatási intézményekben, a világról alkotott gondolkodás értékalapon jelenik meg, s ha azt megpróbálnánk ettől mentesíteni, akkor egy csomó izgalmas dologtól megfosztanánk magunkat.
De csak a tudást, a biztos tényeket szabad átadni a hallgatóknak, a véleményeket nem.
Például helytelen, ha egy közgazdász professzor kijelenti, hogy egy adott adórendszer jó vagy rossz, ehelyett úgy kellene fogalmaznia, hogy ez az ő véleménye, s el kell mondania az adott kérdéshez az érveket és az ellenérveket is” – jegyezte meg.
Kapcsolódó vélemény
Szerencsére az ELTE vezetése a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja.
Szepesi úgy véli: nem szabad azt tanítani, hogy az autoritás megmondja, miként kell gondolkodni. Az nagyon téves oktatási szemlélet, ha a tanár kijelenti, hogy az állításait nem lehet vitatni. Az amerikai egyetemeken már nagy a baj, mert nem lehet bizonyos kérdésekről beszélni.
Az pedig nagy hiba, ha a tudásbővítést és a felfedezést korlátozzuk”
– tette hozzá.
A beszélgetés végén a moderátor arra kérte a panelistákat, hogy fogalmazzák meg témával kapcsolatos zárógondolataikat. Partos Bence a közönség felé fordulva azt mondta: „Vagány hallgatókra van szükség. Legyetek bátrak, merjetek máshogy gondolkodni”. Hozzátette: ha valakit hátrányos megkülönböztetés ér emiatt, akkor bizalommal forduljanak a Transzparens Oktatásért csapatához. Kiemelte: a diákok nincsenek egyedül, támogatást fognak kapni és segíteni fogják őket.
A most távozó szigetvezető indoklása nagyban összecseng a korábban feloszlott Tisza szigetek megszűnése mögött meghúzódó problémákkal.
A tizenkét éves Musztafának ajánlotta, és vaskosan magyarozott az EB LMBTQ-stratégiáját bemutató uniós biztos. A dokumentum számos eleme nagyon komoly veszélyt jelent a szólásszabadságra nézve.
Még mindig itt tartunk...
Sikerült elérni az amerikai felsőoktatás mélypontját?
Több mint hetven magyar és harminc régiós tervező mutatta be a 16 alkalommal megrendezett Budapest Central European Fashion Weeken a munkáit.
Valótlanul állította Magyar Péter, hogy adófizetői pénzből működik a DPK. Ezt a szervezők nemcsak cáfolják, hanem jogi útra is terelik az ügyet.
A politikai elemző reagált a hírre, hogy november 4-ig meghosszabbították a Tisza nemzeti konzultációját.
Kvízest Csutival, közéleti beszélgetés Kocsis Mátéval, zene Pataky Attilával.
