Partos Bence, a Transzparens-csoport alapítója szerint a tudomány alapja az igazság keresése, s minden olyan próbálkozás, amely szerint egy tudományos eredmény igazsága világnézeti kérdések függvénye, relativista, ergo tagadja az igazság létezését.
Nyitókép: Transzparens Újságírásért Alapítvány
Transzparens Újságírásért Alapítvány kerekasztal-beszélgetést tartott az oktatásban megjelenő pártpolitikai visszaélésekről, melynek résztvevői Dr. Szepesi Balázs közgazdász, szociológus, a politikatudományok doktora és Partos Bence pszichológus, a Transzparens alapítója voltak.
Az alapítvány úgy látja, hogy mivel a közelmúltban egyre több olyan eset valósult meg a magyar felsőoktatásban, amelyben pártpolitikai megnyilvánulásokról van szó és visszaélésekkel kapcsolatos, létrehozza a Transzparens Oktatásért projektet. Az ELTE-n kirobbant botrány kapcsán az alapítvány egy – a politikai véleményét élesen megfogalmazó – egyetemi oktatóról (aki egyébként az egyetem Média és Kommunikációs Tanszékének vezetője) jelentetett meg portrécikket, amelyet követően számos jelzés érkezett az alapítványhoz, amelyek egyetemeken belüli pártpolitikai jellegű visszaélésekről számoltak be.
A Transzparens szakmai közössége úgy döntött,
érdemes komolyan venni ezeket a visszajelzéseket és átfogóan, körültekintően megvizsgálni a kérdéskört.
Ezért elindították a Transzparens Oktatásért projektet, amely alapjaiban foglalkozik a felsőoktatásban megjelenő világnézeti alapú diszkriminációval és világnézeti alapú visszaélésekkel. Ennek keretein belül több funkciót is indítanak, amelyek több aspektusból közelítik meg a problémát.
Az egyik, hogy oktatóknak workshopokat és guideline-t fognak kidolgozni, hogy hogyan érdemes a politikai véleményüket elválasztani az oktatói szerepüktől. A másik, hogy anonim bejelentővonalat indítanak olyan hallgatók részére, akik a tanulmányaik során diszkriminációt szenvednek el vállalt értékrendjük és világnézetük miatt. A harmadik, hogy kellő diszkréció és a sértett felek beleegyezése mellett hozzák nyilvánosságra a legsúlyosabb eseteket. Ennek célja az oktatástudatosság növelése, a közvélemény és az akadémiai világ érzékenyítése a világnézeti diszkrimináció veszélyeire.
A projekt keretein belül képzési anyagot állítanak össze a hallgatók számára, amely segíti őket abban, hogy hogyan ismerhető fel az ilyen jellegű, világnézeti alapú diszkrimináció.
A konferenciaesten élőben kapcsolták Párizsból Dr. Claude Chollet francia politológust, Európa egyik legnagyobb médiaintézetének, az ojim-nak az alapítóját és Bécsből Dr. Ralph Gert Schöllhammert, aki a bécsi Webster Egyetem adjunktusa és a Wall Street Journal szerzője. Dr. Claude Chollet kifejtette, hogy nagyon örül annak, hogy ez a projekt Budapestről indul el és bízik benne, hamarosan Európa-szerte megvalósulhat.
A külföldi szakemberek ennek kapcsán elmondták, hogy
Nyugat-Európában már megerősödött a politikai véleménydiktatúra az egyetemeken.
Az egyes világnézeti, politikai doktrínák korlátozzák az egyetemi kutatók munkáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Kezdenek már ráeszmélni a kormánykritikus értelmiségi körökben is, hogy a média nem teljesen olyan dinamikák szerint működik, mint ahogy azt korábban feltételezték – mondja lapunknak Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetője.
Partos Bence pszichológus, üzletember, a Transzparens-csoport alapítója azt mondta: a felsőoktatás annak a platformja, ahol a hallgatók megtanulhatják a kritikai gondolkodás művészetét és a sajátjuktól eltérő vélemények elfogadását és az ahhoz való racionális viszonyulást. Ezek azok az elemek, amelyek az előfeltételei annak, hogy a jövő generációi képesek legyenek egymással kooperálni, és olyan projekteket létrehozni, amelyekkel pozitív hatással lehetnek a környezetükre – jelentette ki.
Hozzátette: a magyar egyetemekre is beszivárgó cancel culture egy antiliberális fejlemény, ami veszélyezteti a tudomány és az oktatás szabadságát. „Ezért mindannyiunk közös ügye, hogy ezzel a témával behatóan foglalkozzunk” – szögezte le.
Az alapító azt is elmondta, hogy
a modern állam működésének egyik pillére a kutatás és oktatás világnézeti semlegessége.
„Az állam feladata, hogy a polgárait világnézettől függetlenül egyenlő bánásmódban részesítse, biztosítsa számukra a szabad oktatást” – véli Partos, aki szerint a világnézetileg irányított tudomány dogmatikussá válik, ami visszalépést jelent a tudományos világ fejlődésben, hiszen a tudomány a természetéből adódóan kritikai megközelítésen alapul. Partos azt is kifejtette, hogy a tudomány egyszer már megvívta a függetlenségért való küzdelmét akkor, amikor kikerült az egyház kontrollja alól és levetette annak dogmatikus előírásait.
„A tudomány alapja az igazság keresése, s minden olyan próbálkozás, amely szerint egy tudományos eredmény igazsága világnézeti kérdések függvénye, relativista, ergo tagadja az igazság létezését” – fogalmazott Partos.
Ezt is ajánljuk a témában
Kicsoda az ELTE docense, aki Orbán Balázs politikai szerepvállalása miatt nem adna neki doktori címet? Porté.
Szepesi Balázs közgazdász, szociológus szerint a felsőoktatásnak három feladata van: a tudásátadás, a szocializáció, és a világ értelmezése. Tehát az, hogy képességeket adjon a hallgatóknak, emellett a felsőoktatás a szocializáció terepe, az ember ott tanul meg értelmiségiként, szakértelmiségiként „működni”, azt mutatja meg, hogy kell megnyilvánulni, hogyan kell viselkedni. Továbbá a felsőoktatás résztvevői azon gondolkodnak, hogyan működik a világ, mi a tudás szerepe, s mindez állandó vitákon keresztül valósul meg.
A Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője szerint a politikai befolyás mindenképp megjelenik a felsőoktatási intézményekben, a világról alkotott gondolkodás értékalapon jelenik meg, s ha azt megpróbálnánk ettől mentesíteni, akkor egy csomó izgalmas dologtól megfosztanánk magunkat.
De csak a tudást, a biztos tényeket szabad átadni a hallgatóknak, a véleményeket nem.
Például helytelen, ha egy közgazdász professzor kijelenti, hogy egy adott adórendszer jó vagy rossz, ehelyett úgy kellene fogalmaznia, hogy ez az ő véleménye, s el kell mondania az adott kérdéshez az érveket és az ellenérveket is” – jegyezte meg.
Kapcsolódó vélemény
Szerencsére az ELTE vezetése a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja.
Szepesi úgy véli: nem szabad azt tanítani, hogy az autoritás megmondja, miként kell gondolkodni. Az nagyon téves oktatási szemlélet, ha a tanár kijelenti, hogy az állításait nem lehet vitatni. Az amerikai egyetemeken már nagy a baj, mert nem lehet bizonyos kérdésekről beszélni.
Az pedig nagy hiba, ha a tudásbővítést és a felfedezést korlátozzuk”
– tette hozzá.
A beszélgetés végén a moderátor arra kérte a panelistákat, hogy fogalmazzák meg témával kapcsolatos zárógondolataikat. Partos Bence a közönség felé fordulva azt mondta: „Vagány hallgatókra van szükség. Legyetek bátrak, merjetek máshogy gondolkodni”. Hozzátette: ha valakit hátrányos megkülönböztetés ér emiatt, akkor bizalommal forduljanak a Transzparens Oktatásért csapatához. Kiemelte: a diákok nincsenek egyedül, támogatást fognak kapni és segíteni fogják őket.
Még mindig itt tartunk...
Sikerült elérni az amerikai felsőoktatás mélypontját?
Több mint hetven magyar és harminc régiós tervező mutatta be a 16 alkalommal megrendezett Budapest Central European Fashion Weeken a munkáit.
Valótlanul állította Magyar Péter, hogy adófizetői pénzből működik a DPK. Ezt a szervezők nemcsak cáfolják, hanem jogi útra is terelik az ügyet.
Nem mindennapi felhívás, egészen konkrét szövegezéssel.
Az NKE padjait koptathatja az ellenzéki aktivista.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
