Orbán Viktor Budapestre hívja Benjamin Netanjahut
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint a magyar miniszterelnök nem diktátor, hanem egy patrióta. A lap olcsónak minősítette a Putyin irányított demokráciájával való összehasonlításokat.
Reinhard Olt terjedelmes cikkben taglalta a magyar kormány és az Európai Unió viszonyát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke felidézte azt, amikor Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács főtitkára Orbán Viktorral, Martonyi Jánossal és Navracsics Tiborral tárgyalt az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kifogásolt törvények módosításáról. Megjegyezte, hogy akkor az igazságszolgáltatási rendszer reformja, az egyházi reform és a médiatörvény álltak a középpontban, illetve kiemelte, hogy a kormány késznek mutatkozott a igazságszolgáltatással kapcsolatos szabályok módosítására. Hozzátette, hogy Navracsics Tibor a parlamentben be is nyújtotta a megfelelő javaslatokat. A cikkíró megállapította, hogy a kormány így járt el a többi kifogásolt törvény esetében is és hozzáfűzte, hogy az ügyek gyors tisztázása a kormány érdekében is áll. Ezzel Olt utalt Viviane Reding egyik közleményére, amelyben Magyarország túlzott deficiteljárásban való megítélését az Európa Tanács álláspontjának figyelembe vételétől tette függővé.
A német lap szerzője felidézte, hogy az ország csatlakozása óta folytatott kiegyensúlyozatlan költségvetési politikája miatt az Európai Bizottság javaslatára az EU pénzügyminiszterei zárolták a Kohéziós Alap támogatásainak 29 százalékát, amíg a magyar kormány nem mutatja be a szükséges intézkedéseket. Megemlítette, hogy Cséfalvay Zoltán, aki szerint biztosított a költségvetés fenntartható konszolidációja, 480 eurós megtakarítást helyezett kilátásba. Olt megemlítette, hogy a brüsszeli intézkedés nagy elégedetlenséget váltott ki Magyarországon. Kijelentette, hogy az osztrák pénzügyminiszterhez, Maria Fekterhez hasonlóan sok magyarnak olyan érzete támadt, hogy az EU kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Erre példaként felhozta a Spanyolországgal és Görögországgal szemben tett engedményeket.
A szerző a Nézőpont Intézet kutatására hivatkozva arról is beszámolt, hogy a válaszadók háromnegyed része egyetértett Orbán Viktor azon kijelentéseivel, miszerint „nem leszünk gyarmat” és „nem hajlunk meg a kívülről jövő diktátum előtt”. A médiatörvénnyel szemben felhozott kritikákról elmondta, hogy a kifogásolt részeket már módosították, valamint az Alkotmánybíróság is semmisnek mondta őket. Sorra vette az európai politikusoktól érkezett legkritikusabb kijelentéseket Magyarországgal kapcsolatban. A szerző olcsónak minősítette a Putyin irányított demokráciájával való összehasonlításokat. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem diktátor, hanem egy patrióta. Megállapította, hogy a magyar egy szabadságszerető, nemzet- és történelemtudatos nép. Szerinte ezért értékelik, ha Orbán Viktor elutasítja a külföldi beavatkozást – idézi a FAZ írását a Médianéző.