Napi: Svéd nyugdíjmodell vár Magyarországra

A tb-járulékok adóvá alakítása és a bevételek szabad felhasználásának lehetősége egyrészt jelenthetné azt, hogy a szufficites tb-kassza pluszbevételei lefölözhetők, másrészt azt is, hogy a mostani kiadásvezérelt tb-rendszert felváltja a bevételalapú - írja a Napi Gazdaság.

Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke az adócsomaghoz szerdán benyújtott indítványában arra tesz javaslatot, hogy a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot alakítsák át hasonló mértékű „szociális hozzájárulási adóvá”. A járulék célhoz kötött − arra lehet elkölteni, amire beszedik. Jelenleg mind a két alap deficites, a hiányzó bevételeket más adókból pótolja ki a költségvetés. A Napi szerint azonban a szociális adó bevezetésével megszűnne a célhoz kötöttség, így a pénz szabadon kerülhetne bármely alapba vagy akár a központi költségvetésbe, ha a két társadalombiztosítási alap szufficites lenne.

Rogán Antal javaslata azt is kimondja, hogy a szociális adó fizetése nem keletkeztethet ellátásra való jogot. Ez nem hoz jelentős változást, hisz a pénzbeli biztosítási ellátásokat (nyugdíj, táppénz, gyed, terhességi gyermekágyi segély) az egyéni járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányosan állapítják meg. Azért arra jó, hogy a nyugdíjpénztári tagok elessenek a jövőbeni befizetéseik után járó állami nyugdíjuktól - jegyzi meg a lap.

A Napi szerint a javaslat értelmezhető a svéd nyugdíjmodell felé tett újabb lépésként: ebbe az irányba mutat a korhatár előtti nyugdíjak, szakmai nyugdíjak elválasztása a nyugdíjalaptól, illetve a nyugdíjszínvonal csökkentése azzal, hogy az öregségi ellátásokat kizárólag inflációval korrigálják, vagyis kizárják a reálérték emelését.