Elemzők: Törökország önálló hatalmi központként lép fel

„Gyakorlatilag Ukrajna nem kapott semmit” – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel kommentálva a hetekben lezajlott NATO-csúcsot, ahol a média várakozásai ellenére Ukrajna nem lett NATO-tag, de még a várható felvétel céldátumát sem tűzték ki. A biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajnával szemben a NATO lépése unfair volt, még a „belépőjegy” lehetőségét sem kapta meg, már 15 éve támaszt feltételeket a kelet-európai országnak, és csak tovább húzza az időt. Érdekesnek látja, hogy a csúcson még csak meg sem említették, hogy Ukrajna teljes győzelmet tud aratni Oroszország felett. 

Bendarzsevszkij Anton szerint sem volt meglepő, hogy az ukránok nem kaptak semmiféle garanciát, ráadásul az ukránokat megtévesztette a kettős kommunikáció. Amíg a nemzetközi és az ukrán média, valamint maga Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Ukrajna számára sorsdöntő csúcsként emlegette a vilniusit, addig az európai vezetők hangsúlyozták, hogy nincs még realitása Ukrajna felvételének.

– jelentette ki Robert C.Castel, és hozzátette, a háború elhúzódása az oroszoknak kedvez paradox módon. Bendarzsevszkij Anton is kifejtette, amíg tart a háború, az oroszok garanciát kapnak arra, hogy Ukrajna NATO-tagsága bizonytalan ideig szünetel. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Ukrajna NATO-tagságának jelenleg egy lehetősége van, a jelenlegi orosz politikai elit összeomlása. Robert C. Castel kitért arra, hogy Oroszország számára Svédország és Finnország a NATO-csatlakozással ellenségekké váltak, 

Robert C. Castel szerint, ha kínai csapatokat helyeznének Ukrajnába békefenntartóként, az oroszok nem lőnének rájuk. Azt látja, hogy Kína lehet az, aki a legnagyobb befolyással rendelkezhet majd Ukrajnában.

Az orosz-ukrán gabonaexportról

Több millió ember életét fenyegetheti, hogy Oroszország felmondta a gabonaegyezményt, és akár kereskedelmi hajókat is célba vehetnek. Bendarzsevszkij Anton elmondta, egy évvel ezelőtt született meg a gabonaegyezmény török közvetítéssel, amely után fellélegzett a globális piac, mivel az árak csökkentek. Szerinte az orosz politika nem tudta elmagyarázni az orosz nyilvánosságnak, miért is szálltak be egy olyan egyezménybe, ahol háborús ellenfelük termékeit engedik át, és az árak csökkenése miatt Oroszország veszteségeket szenved el. Szerinte 

mivel nem egyezett Oroszország stratégiai érdekeivel. Robert C. Castel szerint a gabonakérdés elsősorban politikai kérdés Oroszország számára, úgy gondolja, titkos egyezmény is születhetett, ahol az oroszok számára kedvező megállapodásokat is kötöttek Ukrajna és Oroszország között. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, Oroszország ezzel a lépéssel azt kommunikálja az afrikai országoknak, hogy a gabonahiányról a Nyugat tehet, mivel a gabonát a saját piacaikon használja fel. 

– mondta el Bendarzsevszkij Anton, ők hozták tető alá a gabonaalkut, voltak békekötési kísérleteik is, valamint mindkét háborús fél vezetőjével szoros viszonyt akar ápolni a török vezetés.

Nemzetközi egyezmények jelentősége

„1945 után a világban a szerződéseknek csak 23 százalékát tartották be háború idején” – hívta fel a figyelmet Robert C. Castel, amelyhez hozzátette, nem lehet csak ezekre a nemzetközi szerződésekre építeni egy ország biztonságát. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok is csak abban az esetben avatkozott be kontinentális harcokba, amikor egy ország hegemón hatalommá vált az európai kontinensen. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Európában állomásozó amerikai katonák mellett csupán 50 ezer katonát tudnának biztosítani a kontinens védelmére. 

Bendarzsevszkij Anton szerint az Egyesült Államoknak érdeke, hogy a NATO mint szövetségi rendszer fennmaradjon, valamint az eddig megkötött egyezményekhez tartsa magát. A beszélgetés végén kifejtette, hogy senki sem szeretne visszatérni a hidegháború és a vasfüggöny korszakához Európában.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: 

A műsor podcast formában is meghallgatható: