A törökök hozták tető alá az előző gabonaalkut, voltak békekötési kísérleteik is, valamint mindkét háborús fél vezetőjével szoros viszonyt akar ápolni a török vezetés. Mandiner Harctér Tusnádfürdőről. Szöveges összefoglaló.
„Gyakorlatilag Ukrajna nem kapott semmit” – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel kommentálva a hetekben lezajlott NATO-csúcsot, ahol a média várakozásai ellenére Ukrajna nem lett NATO-tag, de még a várható felvétel céldátumát sem tűzték ki. A biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajnával szemben a NATO lépése unfair volt, még a „belépőjegy” lehetőségét sem kapta meg, már 15 éve támaszt feltételeket a kelet-európai országnak, és csak tovább húzza az időt. Érdekesnek látja, hogy a csúcson még csak meg sem említették, hogy Ukrajna teljes győzelmet tud aratni Oroszország felett.
Bendarzsevszkij Anton szerint sem volt meglepő, hogy az ukránok nem kaptak semmiféle garanciát, ráadásul az ukránokat megtévesztette a kettős kommunikáció. Amíg a nemzetközi és az ukrán média, valamint maga Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Ukrajna számára sorsdöntő csúcsként emlegette a vilniusit, addig az európai vezetők hangsúlyozták, hogy nincs még realitása Ukrajna felvételének.
Ameddig tart a háború, addig Ukrajna nem lesz NATO-tag”
– jelentette ki Robert C.Castel, és hozzátette, a háború elhúzódása az oroszoknak kedvez paradox módon. Bendarzsevszkij Anton is kifejtette, amíg tart a háború, az oroszok garanciát kapnak arra, hogy Ukrajna NATO-tagsága bizonytalan ideig szünetel. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Ukrajna NATO-tagságának jelenleg egy lehetősége van, a jelenlegi orosz politikai elit összeomlása. Robert C. Castel kitért arra, hogy Oroszország számára Svédország és Finnország a NATO-csatlakozással ellenségekké váltak,
a csatlakozás stratégiailag is veszteség Oroszország számára, ugyanakkor a NATO vesztesége az, hogy ez a háború összekovácsolta Kínát és Oroszországot.
Robert C. Castel szerint, ha kínai csapatokat helyeznének Ukrajnába békefenntartóként, az oroszok nem lőnének rájuk. Azt látja, hogy Kína lehet az, aki a legnagyobb befolyással rendelkezhet majd Ukrajnában.
Több millió ember életét fenyegetheti, hogy Oroszország felmondta a gabonaegyezményt, és akár kereskedelmi hajókat is célba vehetnek. Bendarzsevszkij Anton elmondta, egy évvel ezelőtt született meg a gabonaegyezmény török közvetítéssel, amely után fellélegzett a globális piac, mivel az árak csökkentek. Szerinte az orosz politika nem tudta elmagyarázni az orosz nyilvánosságnak, miért is szálltak be egy olyan egyezménybe, ahol háborús ellenfelük termékeit engedik át, és az árak csökkenése miatt Oroszország veszteségeket szenved el. Szerinte
Vlagyimir Putyin belső nyomás hatására is, de most jutott el odáig, hogy megszüntette ezt a gabonaalkut,
mivel nem egyezett Oroszország stratégiai érdekeivel. Robert C. Castel szerint a gabonakérdés elsősorban politikai kérdés Oroszország számára, úgy gondolja, titkos egyezmény is születhetett, ahol az oroszok számára kedvező megállapodásokat is kötöttek Ukrajna és Oroszország között. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, Oroszország ezzel a lépéssel azt kommunikálja az afrikai országoknak, hogy a gabonahiányról a Nyugat tehet, mivel a gabonát a saját piacaikon használja fel.
Törökország egyértelműen hatalmi központként próbált fellépni”
– mondta el Bendarzsevszkij Anton, ők hozták tető alá a gabonaalkut, voltak békekötési kísérleteik is, valamint mindkét háborús fél vezetőjével szoros viszonyt akar ápolni a török vezetés.
„1945 után a világban a szerződéseknek csak 23 százalékát tartották be háború idején” – hívta fel a figyelmet Robert C. Castel, amelyhez hozzátette, nem lehet csak ezekre a nemzetközi szerződésekre építeni egy ország biztonságát. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok is csak abban az esetben avatkozott be kontinentális harcokba, amikor egy ország hegemón hatalommá vált az európai kontinensen. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Európában állomásozó amerikai katonák mellett csupán 50 ezer katonát tudnának biztosítani a kontinens védelmére.
Bendarzsevszkij Anton szerint az Egyesült Államoknak érdeke, hogy a NATO mint szövetségi rendszer fennmaradjon, valamint az eddig megkötött egyezményekhez tartsa magát. A beszélgetés végén kifejtette, hogy senki sem szeretne visszatérni a hidegháború és a vasfüggöny korszakához Európában.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A műsor podcast formában is meghallgatható:
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
