A törökök hozták tető alá az előző gabonaalkut, voltak békekötési kísérleteik is, valamint mindkét háborús fél vezetőjével szoros viszonyt akar ápolni a török vezetés. Mandiner Harctér Tusnádfürdőről. Szöveges összefoglaló.
„Gyakorlatilag Ukrajna nem kapott semmit” – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel kommentálva a hetekben lezajlott NATO-csúcsot, ahol a média várakozásai ellenére Ukrajna nem lett NATO-tag, de még a várható felvétel céldátumát sem tűzték ki. A biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajnával szemben a NATO lépése unfair volt, még a „belépőjegy” lehetőségét sem kapta meg, már 15 éve támaszt feltételeket a kelet-európai országnak, és csak tovább húzza az időt. Érdekesnek látja, hogy a csúcson még csak meg sem említették, hogy Ukrajna teljes győzelmet tud aratni Oroszország felett.
Bendarzsevszkij Anton szerint sem volt meglepő, hogy az ukránok nem kaptak semmiféle garanciát, ráadásul az ukránokat megtévesztette a kettős kommunikáció. Amíg a nemzetközi és az ukrán média, valamint maga Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Ukrajna számára sorsdöntő csúcsként emlegette a vilniusit, addig az európai vezetők hangsúlyozták, hogy nincs még realitása Ukrajna felvételének.
Ameddig tart a háború, addig Ukrajna nem lesz NATO-tag”
– jelentette ki Robert C.Castel, és hozzátette, a háború elhúzódása az oroszoknak kedvez paradox módon. Bendarzsevszkij Anton is kifejtette, amíg tart a háború, az oroszok garanciát kapnak arra, hogy Ukrajna NATO-tagsága bizonytalan ideig szünetel. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Ukrajna NATO-tagságának jelenleg egy lehetősége van, a jelenlegi orosz politikai elit összeomlása. Robert C. Castel kitért arra, hogy Oroszország számára Svédország és Finnország a NATO-csatlakozással ellenségekké váltak,
a csatlakozás stratégiailag is veszteség Oroszország számára, ugyanakkor a NATO vesztesége az, hogy ez a háború összekovácsolta Kínát és Oroszországot.
Robert C. Castel szerint, ha kínai csapatokat helyeznének Ukrajnába békefenntartóként, az oroszok nem lőnének rájuk. Azt látja, hogy Kína lehet az, aki a legnagyobb befolyással rendelkezhet majd Ukrajnában.
Több millió ember életét fenyegetheti, hogy Oroszország felmondta a gabonaegyezményt, és akár kereskedelmi hajókat is célba vehetnek. Bendarzsevszkij Anton elmondta, egy évvel ezelőtt született meg a gabonaegyezmény török közvetítéssel, amely után fellélegzett a globális piac, mivel az árak csökkentek. Szerinte az orosz politika nem tudta elmagyarázni az orosz nyilvánosságnak, miért is szálltak be egy olyan egyezménybe, ahol háborús ellenfelük termékeit engedik át, és az árak csökkenése miatt Oroszország veszteségeket szenved el. Szerinte
Vlagyimir Putyin belső nyomás hatására is, de most jutott el odáig, hogy megszüntette ezt a gabonaalkut,
mivel nem egyezett Oroszország stratégiai érdekeivel. Robert C. Castel szerint a gabonakérdés elsősorban politikai kérdés Oroszország számára, úgy gondolja, titkos egyezmény is születhetett, ahol az oroszok számára kedvező megállapodásokat is kötöttek Ukrajna és Oroszország között. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette, Oroszország ezzel a lépéssel azt kommunikálja az afrikai országoknak, hogy a gabonahiányról a Nyugat tehet, mivel a gabonát a saját piacaikon használja fel.
Törökország egyértelműen hatalmi központként próbált fellépni”
– mondta el Bendarzsevszkij Anton, ők hozták tető alá a gabonaalkut, voltak békekötési kísérleteik is, valamint mindkét háborús fél vezetőjével szoros viszonyt akar ápolni a török vezetés.
„1945 után a világban a szerződéseknek csak 23 százalékát tartották be háború idején” – hívta fel a figyelmet Robert C. Castel, amelyhez hozzátette, nem lehet csak ezekre a nemzetközi szerződésekre építeni egy ország biztonságát. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok is csak abban az esetben avatkozott be kontinentális harcokba, amikor egy ország hegemón hatalommá vált az európai kontinensen. A biztonságpolitikai szakértő szerint az Európában állomásozó amerikai katonák mellett csupán 50 ezer katonát tudnának biztosítani a kontinens védelmére.
Bendarzsevszkij Anton szerint az Egyesült Államoknak érdeke, hogy a NATO mint szövetségi rendszer fennmaradjon, valamint az eddig megkötött egyezményekhez tartsa magát. A beszélgetés végén kifejtette, hogy senki sem szeretne visszatérni a hidegháború és a vasfüggöny korszakához Európában.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A műsor podcast formában is meghallgatható:
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Több állam is kérte, hogy az amerikai elnök halassza el a tervezett akciót.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A kijevi katonai vezetés rendkívül magabiztos.
Lesz mit elhárítani, ha az oroszok bevetik az új rakétájukat.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
