COVID19: mi történt velünk?

„A COVID19-világjárvány több mint két éven keresztül keserítette meg az életünket. A vírust először a kínai Vuhanban fedezték fel, ahol az illetékesek kíméletlen szigorral próbálták megakadályozni a terjedését. A nyugati világ egyes számú szaktekintélye, az USA tisztifőorvosa, aki már az AIDS-járvány idején is jelentős befolyással rendelkezett, Dr. Anthony Fauci szabta meg azt az intézkedés- sorozatot, amit úgy az USA-ban, mint Európában – Svédország kivételével –, több-kevesebb szigorral bevezettek. [2] Arra csak mostanában derült fény, hogy Fauci egyidejűleg több mellékállást is betöltött, többek között hosszú idő óta ő irányította az amerikai hadsereg egyes biológiai fejlesztéseit is. [3] Fauci útmutatásának megfelelően maszkviselésre köteleztek mindenkit, tesztelésekkel kellett igazolni, hogy fertőzöttek vagyunk vagy nem, és hónapokig tartó lezárásokat vezettek be. A tanítás és a munkavégzés home office-ban történt, kijárási- és bevásárlási korlátozásokat léptettek életbe. Mindez súlyos gazdasági visszaesést és pszichológiai károkat eredményezett.

Az emberek féltek, a betegség új volt, senki nem tudott róla semmit. Biztató és megnyugtató volt, hogy nagyon hamar megjelent az oltóanyag, amit azok az országok, amelyek megengedhették maguknak, ingyen biztosítottak mindenkinek. Szinte párhuzamosan készültek el vele a kínaiak, az oroszok, a britek és az amerikaiak is. Orbán Viktor szokás szerint kihúzta a gyufát, amikor a legveszélyeztetettebb, hatvan év feletti korcsoportok számára gyorsan kínai és orosz oltóanyagot szerzett be. A »keleti nyitásnak« köszönhetően lett elég maszk, lélegeztetőgép és minden, ami akkor szükségesnek tűnt. A magyar védekezés végig középutas maradt, nem tartozott a szigorúbbak közé. Az oltás felvétele nem volt kötelező, csak az egészségügyi és szociális dolgozóknál. Az orosz és kínai védőoltások beszerzésével Magyarország beoltottság szempontjából az éllovasok közé került, ugyanakkor az Unióban példátlan módon megsértette az USA hatalmas gyógyszerlobbijának az érdekét, amely Európában az általuk támogatott Pfizer védőoltás kizárólagos terítésében volt érdekelt. A nyugati média és sztárolt szakértőik esküdtek a Pfizer–BioNTech-re és azt állították, hogy az a legbiztonságosabb és leghatékonyabb. [4] A kínai, az orosz, a brit és a többi oltásról a nyugati fősodrú média azt terjesztette, hogy hatástalanok és súlyos mellékhatásokat okoznak. A Sinofarm és a Pfizer tulajdonosi szerkezete összeér. Nyilvánvaló, hogy felosztották maguk között a piacot. Ázsia a Sinofarmé lett, a nyugati világ a Pfizeré. Az orosz vakcinát, a Szputnyikot, és a többit együtt szorították háttérbe. [5] A Szputnyik védőoltás kifejlesztője az újabb orosz szokásoknak megfelelően valahogy kiesett egy magas épület ablakán.

A fősodrú médiában a Pfizerről kevés negatív hír jelent meg. Sőt, a médiamunkások mindenkit diszkreditáltak, aki nem oltatta be magát, és ha valaki kérdezni mert, az rögtön megkapta az összeesküvés-hívő bélyeget. Azt állították, hogy az oltás megvéd a fertőzéstől, illetve megakadályozza a vírus továbbadását. Az oltatlanok tehát nem csak magukat, de másokat, vagyis a közösséget is veszélyeztetik.

A hosszú hónapokig tartó lezárások alatt több nyugati országban szünetelt a család- és beteglátogatás is. A nálunk sokkal szigorúbb korlátozásokat bevezető országokban sokan nem tudtak elbúcsúzni haldokló családtagjaiktól, nem látogathatták meg beteg hozzátartozóikat. Nem temethették el szeretteiket. [6] Dühítő és egyben megbocsáthatatlan, és végül is politikusi pályájának pillanatnyi törését okozta, amikor kiderült: Boris Johnson brit miniszterelnök nem tartotta be a másokon kíméletlen szigorral számon kért vesztegzár-intézkedéseket. Kormánytagjaival és barátaival bulizott és fittyet hányt az általa hozott szabályokra. Vajon azért nem tartotta be az általa bevezetett előírásokat, mert magát törvényen felülinek gondolta, vagy azért, mert eleve semmi értelmét nem látta a lezárásoknak, de cinikusan úgy gondolta, hogy azok alkalmasak arra, hogy a »néppel« éreztesse: a politika törődik vele.”

Nyitókép: MTI/Balázs Attila