Sikeres szegregáció – van ilyen?

„Pozitív diszkrimináció létezik. Akkor? A szegregáció az iskolai életben nem más, mint a hátrány csökkentésének eszköze, azaz pozitív diszkrimináció. Aki munkájaként hosszabb időt töltött cigányiskolában vagy szülőként szerzett e téren tapasztalatot, tudja, érti, miről is van szó. Minden más vélemény érdekvezérelt tematizálás világnézeti és/vagy párt- és médiaszimpátia alapon.

Az adomány szétszedi őket, a pénz meg összeveszejti  ̶  mondják a sajókazai, balajti, barcikai cigányok. Saját tapasztalatból beszélnek. Helyette emberséget szeretnének, hogy ugyanúgy nézzünk rájuk, mint egymásra, a »magyarokra«. Ők már tudják, mennyivel más az, amikor a szeretet nevében fordulnak feléjük embertársaik, nem egy jogvédő szervezet civil harcosaként. A bölcsebbje hozzáteszi: »néha elvisz a vér, azt úgysem tudják megváltoztatni«.

Magyarországon a népesség nyolc százaléka cigány, többségük helyzete kilátástalan. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke, Székely János a mindennapokban tapasztalja, hogy a probléma óriási. A magyar nemzet előtt két nagy kihívás áll szerinte: az egyik a demográfiai katasztrófa, amely felé haladunk, a másik a cigány testvéreinkkel való együttélés. Ha nem tanulunk meg záros határidőn belül egymást kölcsönösen tisztelve, testvérként együtt élni, akkor nem nagyon képzelhető el szép, élhető jövő ebben a hazában. És ez kevésbé jogvédelem, még kevésbé pénz kérdése. Valami egészen máson múlik.

A cigánypasztoráció célja, hogy a cigány ember ráébredjen: a teremtő Isten végtelenül szereti, ezért ő is éppen olyan, mint bárki más. Ez hatalmas felszabadulást jelent. Az említett borsodi cigányok ezt élték át. Ma már őszintén kimondják: amíg nem ismerték az Urat, a verekedést, a börtönt keresték. Székely János többször elmesélte, hogy egyszer egy kisfiú föltette neki a kérdést: mit vétettem, hogy engem az Isten cigánynak teremtett? Úgy érezte, hogy ez átok, bélyeg, amitől szabadulnia kell. Ki a felelős ezért?

Székely püspök atya szerint három alapja van a romák felemelkedésének: az oktatás, a munkahelyteremtés és a szív. Az első kettő elválaszthatatlan egymástól, hiszen megfelelő végzettség nélkül nehéz munkát találni.”