Ennek a korrupt gittegyletnek így semmi értelme.
„Az ENSZ-nek azonban nem ez a baja. A világszervezet egy átlagos napon képes kilencszer elítélni a zsidó államot, míg a világ maradékát egyszer sem. Mindenhol máshol nyilván teljesen rendben mennek a dolgok, emberi jogilag például. Szomáliában, Törökországban, Iránban, Szíriában, Észak-Koreában, Zimbabwéban, Jemenben. Se háború, se öldöklések, kínzások, jogtiprások. Csak így, az örök béke eljövetelével lehetséges, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába olyan államok is bekerülhettek, mint Líbia, Szudán, Indonézia vagy pl. Venezuela, ami miatt még az EU is »komoly aggodalmának« adott hangot, még ha az nem is volt éppen magas cé.
Az ENSZ Izraellel kapcsolatos minősíthetetlen attitüdje mutatkozik meg akkor is, amikor a tagországok 96-11 arányban megegyeznek, hogy nem más, mint a zsidó állam a felelős a megromlott palesztin egészségügyi helyzetért, vagy amikor bravúros módon sikerül éppen Izraelt elítélni a nők jogainak megsértése miatt – a határozatot a nagyobb fokú hitelesítés miatt olyan államok is megszavazták, mint Irán, Szaúd-Arábia, Jemen és Pakisztán.
Ennek a korrupt gittegyletnek így semmi értelme. A világszervezet ezen – és intézményeinek számos más, bőven idecitálható – döntése nyilvánvalóvá teszi, hogy morálisan végképp elvesztette azt a jogot, hogy háborúról, békéről, emberi jogokról dönthessen. Ideje lenne visszatérni John McCain fontos javaslatához: a demokráciák ligájának megalakításához. Amely országban nincs szabadság és demokrácia, az véletlenül se szólhasson bele a szabad és demokratikus világ működésébe. Ami sok, az sok.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Miért relativizálja a baloldali sajtó az antiszemitizmust? Mi a véleménye Magyar Péter azon kijelentéséről, hogy a Dunába lökné a sajtó munkatársait? Grósz Andort kérdeztük.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Gulyás Gergely a „mindenféle mértéket, józanságot” elvesztő nagykövetnek lelki kiegyensúlyozottságot kívánt.
Szégyenteljes rekord dőlt meg a német fővárosban.
Évtizedeken át csak úgy hivatkoztak rá, mint a világ egyik legjobb filmje. A BLM óta mégis örülhetünk, hogy egyáltalán megemlékezhetünk az Elfújta a szél 85. születésnapjáról.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
