Az elmagányosodás spirálja

„Romániában jelenleg két ország van: az egyik – minden bicebóca törvény ellenére – az Unióba integrálódik, és van egy másik, mely a tudatlanságba vonul vissza és mellvértként őrzi ezt a tudatlanságot. Ezek a Romániák kerülik egymást és az a nagy baj, hogy a pártok csak annak a Romániának a szavazataiért küzdenek, mely azzal büszkélkedik, hogy a latin nyelv a dákból származik és azzal – Pandelét idézve –, hogy „Isten Anyja azt mondja hazánkról, hogy az Isten Anyjának a Kertje”. Az előbbi vállalkozó ország, melynek tulajdonosai az adók, innováció és felvevőpiacok között vergődnek; a második országban azt vágják a tulajdonosok fejéhez, hogy a nép vérét szívják.

De a szocialista főnökök hosszú távon gondolkodnak, az elnökválasztás a cél. Áldozatként állítjuk be a populizmusokat és ismételgetjük a nacionalista mantrát: az idegenek a hibásak! Ha mindezt tömjénszagban és a „Méltó a megöletett Bárány” éneklése közepette tesszük, akkor már nyertünk.

És van még valami, amit Románia bevethetne az elmagányosodás spiráljába: közeledik az Egyesülés Centenáriuma és ahelyett, hogy ez a száz év becsületes elemzésre sarkallna minket, frusztrációk, büszkeség, kisebbségellenes populizmusba fullad majd – aki nyekkenni mer, annak elvágjuk a torkát… És igen, nagyjából az összes párt ezen a lejtőn indul majd el, abból a megfontolásból, hogy ilyen ünnep alkalmából nem illik elutasítani a nacionalizmust.

A szocialista vezérek, egyes liberálisok ostoba segítségével, gyakorlatilag az euro-atlanti intézményekkel kapcsolatos bizalomhiány felpörgetésével vágnak utat maguknak a siker felé. Úgy tűnik, nem igazán okoz gondot, hogy a moszkvai ideológusok is ezt akarják, amíg biztosítékokat kapnak arra, hogy megőrizhetik a szabadságukat és a vagyonukat. Egyesek azt mondják majd, hogy túlzok – de íme: csak akkor indítottak támadást az igazságszolgáltatás ellen, amióta a politikusok gyakori vendégek a DNA-nál (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.); korábban nem érdekelték őket az ügyészek.

Amíg nem halmoztak fel több milliós vagyonokat, addig eszükbe sem jutott, hogy léteznek ezek az ügyészek. Ide-oda pakolgattak egy-két igazgatót, bérleményekkel ügyeskedtek, el-elfogadtak egy kis pénzes borítékot és ennyi. Az igazságszolgáltatás elleni csata akkor indult, amikor elkezdtek mélyebben belenyúlni a közpénzes zsákba és ez a csata most az igazságszolgáltatást védők ellen is folyik – innen fakadnak ezek a duzzogások, hogy az Európai Unió jobban tenné, ha nem ütné bele az orrát a dolgokba.

Dragnea globalizálás elleni harca nem egyszerű identitárius neurózis – amint ez a kór behatol a szervezetbe, két-három nemzedéket is megfertőzhet és kiírhat a történelemből. Disznóságok voltak már korábban is, csak nem szerepelnek a tankönyvekben: nem csináltak a román nácik maguknak Nemzetiszocialista Pártot, azt az Acélmellvértest, mely az idegenek ellen fenekedett és azt írta a horogkereszt alá, hogy „Románia a románoké”? Innen már csak egy lépés volt az antiszemitizmus, és ezt a lépést a Nemzeti-Keresztény Védelem Ligájával együtt tették meg; majd ezekből a „keresztényekből” vált ki Zelea Codreanu Mihály Arkangyal Légiója. De honnan is tudnánk ezeket a kis részleteket, ha maga az Akadémia is a nacionalizmust használja kitűzőnek a hajtókáján?

Állandóan azt reméltem, hogy a román politikában vannak érinthetetlen témák: az Európai Unióhoz, a NATO-hoz való tartozás, a piacgazdaság, az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság. Az igazságszolgáltatás, na!

Azt hittem, a politikusok mindenféle témákban hadakoznak majd egymással, de sohasem fogják megkérdőjelezni a nagy lehetőségeket; fejbe verjük egymást, húzogatjuk egymás farkát, de sohasem lépünk ki a történelmi korból.

Ugye, milyen naiv vagyok? De: mi lesz majd, ha az új szocialista direktívák fényében az egyik Románia folytatja útját az Unió felé, a másik pedig dühösen a porban fetreng majd, mert „Európa nem hagy minket fejlődni”? Mi lesz, ha az egyik autópályákat fog határozottan követelni, a másik pedig szociális segélyeket? Ha az egyik Brüsszel, a másik pedig a moszkvai és isztambuli atyuskák felé fog tekinteni?”