„A kerítés semmit sem fog megoldani” – kommentálta a görög kordonhúzás ötletét az Eleftherotipia című athéni balliberális napilap. Tudják, mikor? 2011. január 3-án. Ugyanis a görögök már ekkor látták, hogy nagy baj lesz.
„»A kerítés semmit sem fog megoldani« – kommentálta a görög kordonhúzás ötletét az Eleftherotipia című athéni balliberális napilap.
Ugyanis a görögök már ekkor látták, hogy nagy baj lesz. Csakhogy gazdasági válságuk sokkal fontosabb volt az EU-nak, mintsem hogy komolyan vegyék a vészjeleket.
És persze a nagy demokrácia bajnokok azon kívül, hogy féltették a pénzüket a katasztrofális, önsorsrontó görög kormányzatok miatt, kivel foglalkoztak? Mi volt a legnagyobb bajuk? Mi volt a legfőbb dilemmájuk az Unión belül, amitől félteni, óvni kellett a nagy européer szellemiséget?
Természetesen Orbán Viktor és a magyar kormány unortodox cselekedetei a magyar gazdaság talpra állítása érdekében. (...)
A tényszerűség kedvéért rögzítsük azt is, hogy pont, amikor elkezdődött Európában a mai migrációhoz kapcsolódó első kerítésvita 2011 januárjától, ki volt az Európa Tanács soros elnöke.
Magyarország és Orbán Viktor.
Az ötven oldalas soros elnöki programot visszaolvasva bizony nem látható benne, hogy a magyar kormány egyáltalán foglalkozott volna a bevándorláspolitikával, és annak görög végeken jelentkező vészjelzéseivel.
Ezt sajnos 2014-2015-ig Közép-Kelet Európa országai valami nyugati civilizációs és egyben belpolitikai vitának tartották, és örültek, hogy ezzel nekik nincs dolguk. Sőt nem egyszer kissé kárörvendően tekintettek a bevándorlásból származó társadalmi, politikai, vallási feszültségekre: „Úgy kell nektek, gyarmattartók!” - alapállással.
Ma már látszik, ez a magatartás ugyanolyan téves a migráció kérdése kapcsán, mint ahogyan tévesnek bizonyul a nyugati országokban az a felfogás, hogy a bevándorlás az valami szélsőjobboldali topic, amivel szemben mindenkor csak egy, a beengedő álláspont létezhet a mainstream politika oldalán.”
(A teljes írás a Demokrata aktuális számában olvasható.)
Ha nem is azonnal tör ki az orosz-ukrán béke a budapesti békecsúcson, azt talán végre kipróbálhatjuk, milyen, ha egyszer a térségünk jövőjéről végre itt, Közép-Európában tárgyalnak. Veczán Zoltán írása.
Nem mindenkinek van véleménye a budapesti békecsúcsról.
Minden követ megmozgatnak a siker érdekében.
Elképesztő dolgokat mondott a magyar miniszterelnökről az amerikai elnök.
Az amerikai elnök minden kétséget eloszlatott.
Akár néhány héten belül sor kerülhet az orosz–ukrán háború lezárását célzó csúcstalálkozóra – Donald Trump bejelentette, hogy a történelmi jelentőségű esemény helyszíne Budapest lesz.
„A valóság egy Isten által elmesélt történet”: Leo Strauss és a Alexandre Kojève vitájáról konferenciáznak az MCC-ben, egyben Lánczi Andrásék bemutatták új politikai filozófiai folyóiratukat, és a konzervatív filozófus Eric Voegelinről szóló kötetüket.
Kövesse a Mandineren a történelmi találkozó legfrissebb részleteit élő cikkünkben!
