Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
A Hilton úgy, ahogy volt nem omlott az arab bankárok és Orbán Viktor fejére, és bár a beszéd minden mondata kincs volt, megelégszem azzal, hogy kiemeljek pár esszenciálisan felháborító foszlányt.
„Nem tudom mi ez, de ijesztő. Az országot elárasztó xenofób plakátok árnyékában Orbán Viktor arról elmélkedik, hogy ezer éve és még régebb óta imádjuk az arabokat. Nem kérünk a sötét bőrű, büdös bevándorlókból, hagyják békén a kultúránkat és a munkahelyeinket, de az arab lóvé iránt azért elkötelezettek vagyunk. Én úgy emlékszem, korábban legalább eltelt néhány év két homlokegyenest ellenkező nézet hangoztatása között. Ma már napok, órák kérdése az egész. Nem tudom miért, miből és meddig gondolja még azt, hogy ha kiáll és pár nap különbséggel, két, egymásnak teljesen ellentmondó rigmussal kábítja a nagyérdeműt, az utóbbi miatt az előbbire már senki nem emlékszik?
Orbán Viktor, te szellemi árvízkárosult, te erkölcstelen pojáca! Ha már eldöntötted, hogy mindenképpen az adófizető polgár pénzén legyártott gyűlölködő plakátokkal járatod le ezt az országot, ha már jogot formáltál arra, hogy mindannyiunk nevében beszélve el akartad hitetni a világgal, itt mindenki egy véleményen bégetve vakarózik, ha a bevándorlókról hall, ha már törvényt kellett sérteni ahhoz, hogy a társadalom jobbik fele kifejezze, mennyire ócska, lábszagú és káros az, amit az ő nevében, őt képviselve elművelsz, maradtál volna csendben!
Ha vicces lenne, azt mondanám, megértük a napot, amikor leköpted saját, gyűlölettől fröcsögő plakátjaidat. De tudjuk, hogy sajnos nem erről van szó. Ha arról lenne szó, hogy Magyarország egy nyitott és barátságos ország, ki sem kerültek volna ezek a gyalázatos, uszító szólamok. De aki elveszi a magyarok munkáját, és közmunkába taszítja őket, aki a saját maga által hozott, fércelgetett törvények nevében naponta visszaél a hatalmával, annak ott a kézenfekvő, aljas lehetőség: mindezt a nyomorult bevándorlók nyakába varrni. Erről szólnak a plakátjaid, amelyeket egy fél óra erejéig leköptél. És leköpted az arabokat, de leköpted a saját országod polgárait is, nem csak magadat hugyoztad szájba.”