„És aki jogállamban szeretne élni, ahol a bíróság jogkövető ítéleteket hoz, nem követheti, amit az igazságérzete diktál. Az bűnhődik, aki hatalmi jogsértés ellen tiltakozott, akinek a jogsértés felszámolását köszönhetjük. Hogy lehetne ez igazságos?! Az alperes bement a más tulajdonába, és azt önkényesen használatba vette. Hogy lehetne ez jogos? Hogy maradhatna büntetlen? Vannak kivételes helyzetek, amikor a törvénysértés vállalható és helyeselhető. Amikor a polgári engedetlenséggel lehet jó ügyet jól szolgálni.
De ezt az ár beszámításával kell mérlegelni! A polgári engedetlenséget nem lehet úgy felfogni, hogy mindenkinek joga van büntetlenül jogot sérteni, ha úgy véli helyesnek, hanem csak úgy, hogy bizonyos esetekben helyes vállalni a jogsértés árát! Vagy rászánom, amibe kerül, vagy számíthatok egy körre, amely megosztja velem ezt az árat. (Most úgy tűnik, van is ilyen kör.) Vagy azt gondolom, hogy olyan léptékű mozgalmat indítok el, amekkorát már lehetetlen az igazságszolgáltatással követni. Mint a taxisblokádot. Vagy arra számítok, hogy a példám nyomán kitör a forradalom, és elsöpri az egész régi jogrendet. De arra nem apellálhatok, hogy nem jelent fel, aki ellen fellépek, vagy hogy a bíró a kedvemért eltekint a jog alkalmazásától.
Ha megteszi, az jobb? Emlékezzünk a Fidesz-frakció 2007-es Kossuth téri kordonbontására. A Kossuth tér meghatározatlan idejű lezárása nem létező műveletek »műveleti területeként« törvénysértő volt. Ez ellen tiltakozott törvénysértéssel a Fidesz-frakció. (Végső soron eredményesen.) A bíróság pedig úgy próbált egyszerre két elvet (vagy egy elvet és egy hatalmi érdeket) szolgálni, hogy megdöntötte az elvtelenség világcsúcsát. Leszögezte, milyen súlyos veszélyt jelent a társadalomra nézve, ha azok a képviselők rúgják fel a törvényt, akiknek törvénytiszteletből példát kellene mutatniuk, majd pedig felmentette az egész (bírságviselő képességét tekintve Böcsödi gazdánál alighanem jóval izmosabb) társaságot azzal, hogy tettük társadalmi veszélyességének súlya jelentéktelen. A mostani ítéletnek ez az alternatívája. Ez kell nekünk?”