„Magára a politikai rendszerre milyen hatása lehet a növekvő egyenlőtlenségnek?
Egyrészt ha az emberek egyre elégedetlenebbek, ha igazságtalannak tartják a jövedelmek elosztását, akkor a társadalmi nyugtalanság politikai változást fog szülni. Ez egy demokráciában jobb eset, mert leváltják a kormányt. De extrém esetekben az egész rendszert megdönthetik, a kommunista forradalmat például nagyon nagy részben fűtötte az, hogy az emberek elégedetlenek voltak a jövedelmek elosztásával. Mindez többek közt nagyon káros volt a demokráciára és a növekedésre is. Erre is válaszul dolgozták ki a szintén nagy egyenlőtlenséggel bíró nyugati országok a jóléti állam koncepcióját, ahol az állam magasabb adókból befektet az oktatásba, egészségügybe, nyugdíjba. Ez egy a szocializmusnál puhább, és sokkal hatékonyabb módjának bizonyult az egyenlőtlenség kezelésének.
A másik része, hogy ha nagyon összpontosulnak a jövedelmek, az nagyon megnöveli a leggazdagabbak politikai befolyásának mértékét, mert egyszerűen nagyságrendekkel több erőforrást tudnak a politikusok rendelkezésére bocsátani. Ez jól látszik a USA-ban is, ahol leggazdagabbak olyan iszonyatos összegekkel támogatják a jelöltjeiket, hogy a politikusok nem tehetik meg, hogy nem figyelnek oda rájuk. Ahhoz, hogy egy politikus versenyképes maradjon, minél több pénzre van szüksége, ezért kénytelen lesz a leggazdagabbak kedvére tenni. Az egy ember egy szavaztat helyett afelé tartunk, hogy a dollároktól függ a szavazat értéke, ami egy olyan világhoz vezet, ahol az intézmények önműködően a gazdagok javára billennek. Ez pedig egy nagyon veszélyes út, ez történt Latin-Amerikában, ahol a nagy egyenlőtlenség mellett régóta az arisztokrácia irányítja a politikai folyamatokat is.
Az pedig végső soron nem hatékony, ha nem a tudásuk alapján jutnak előre az emberek, ha alacsony jövedelmű családból nagyon kicsi az esélye a kitörésnek.
Magától csökkenhet az egyenlőtlenség?
Azt látjuk, hogy a tartósan féken tartott egyenlőtlenség leginkább a szabályozástól, azaz a kormányzati döntésektől függ. Látványos példa erre, hogy az egyenlőtlenség könnyen láthatóan megnőtt az olyan kormányzatok, például a Reagan – vagy a Thatcher-kormányok alatt, ahol csökkentették a gazdagok adóját, és enyhítettek a pénzügyi piacok alapos szabályozásán.
Ha ilyen meghatározó az állam szerepe, akkor vannak szakpolitikai javaslataik is a kormányoknak?
A kutatásaink alapján ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy jövedelmek elképesztő aránya kerüljön egy nagyon kis csoporthoz, a progresszív adóztatás az egyik legfontosabb. Magyarországnak pont az ellenkezőjére lenne szükség, mint amit az adórendszerével épp csinál: a történelmi tapasztalatok alapján az egykulcsos adó sokkal nagyobb egyenlőtlenséget, sokkal nagyobb vagyonkoncentrációt eredményez. A progresszív, tehát az egyre nagyobb vagyonoknál egyre nagyobb kulcsú örökösödési adó is nagyon fontos, ahhoz, hogy a sikeres vállalkozók, okos emberek legyenek gazdagok, ne azok, akik beleszületnek, és mondjuk maguktól nem sokat tettek hozzá a gazdasági fejlődéshez. Ez tartozik a vagyonkoncentráció megakadályozásához. A gazdasági növekedéshez az oktatáspolitika a legfontosabb.”
