„Magára a politikai rendszerre milyen hatása lehet a növekvő egyenlőtlenségnek?
Egyrészt ha az emberek egyre elégedetlenebbek, ha igazságtalannak tartják a jövedelmek elosztását, akkor a társadalmi nyugtalanság politikai változást fog szülni. Ez egy demokráciában jobb eset, mert leváltják a kormányt. De extrém esetekben az egész rendszert megdönthetik, a kommunista forradalmat például nagyon nagy részben fűtötte az, hogy az emberek elégedetlenek voltak a jövedelmek elosztásával. Mindez többek közt nagyon káros volt a demokráciára és a növekedésre is. Erre is válaszul dolgozták ki a szintén nagy egyenlőtlenséggel bíró nyugati országok a jóléti állam koncepcióját, ahol az állam magasabb adókból befektet az oktatásba, egészségügybe, nyugdíjba. Ez egy a szocializmusnál puhább, és sokkal hatékonyabb módjának bizonyult az egyenlőtlenség kezelésének.
A másik része, hogy ha nagyon összpontosulnak a jövedelmek, az nagyon megnöveli a leggazdagabbak politikai befolyásának mértékét, mert egyszerűen nagyságrendekkel több erőforrást tudnak a politikusok rendelkezésére bocsátani. Ez jól látszik a USA-ban is, ahol leggazdagabbak olyan iszonyatos összegekkel támogatják a jelöltjeiket, hogy a politikusok nem tehetik meg, hogy nem figyelnek oda rájuk. Ahhoz, hogy egy politikus versenyképes maradjon, minél több pénzre van szüksége, ezért kénytelen lesz a leggazdagabbak kedvére tenni. Az egy ember egy szavaztat helyett afelé tartunk, hogy a dollároktól függ a szavazat értéke, ami egy olyan világhoz vezet, ahol az intézmények önműködően a gazdagok javára billennek. Ez pedig egy nagyon veszélyes út, ez történt Latin-Amerikában, ahol a nagy egyenlőtlenség mellett régóta az arisztokrácia irányítja a politikai folyamatokat is.