Teljesen érthető, ha Hörcher Ferenc nehezen talál magának közösséget, netán a nézeteit reprezentáló pártot.
„Hörcher Ferenc a Mandiner oldalán kifejti, hogy elvhű konzervatívként miért ábrándult ki a Fideszből. Részletes felsorolást ad a konfliktusokat kiélező, kézivezérlő és arrogáns hatalmi technikáktól kezdve a korrupción és a magánbirodalmak kétségesen jogszerű kiépítésén, a szakpolitikák és ifjúságpolitika teljes hiányán át egészen a putyini politikával való kokettálásig. Elmondja, hogy neki nem egy párt vagy egy személy fontos, hanem egy (esetében konzervatív) értékrend megjelenése lenne.
Egy elvhű konzervatív gondolkodó nyilvánvalóan felfogja és elfogadja, hogy egy kutatónak, egy művésznek, egy vállalatnak és egy egész országnak a (nyugati standardekkel kikövezett) nemzetközi terepen kell helytállni, ami a priori távol áll a beforduló, sértettségre építő nacionalista nemzetpolitikától, a belterjes haveri (crony) kapitalizmustól, és persze ugyanúgy távol van egy populista-demagóg baloldali, a teljesítményelvet és a fiskális peremfeltételeket teljesen figyelmen kívül hagyó gondolatoktól is.”