2. Számos és számtalan szervezet kér helyet a DEKA mellett, ezeknek nagyon eltérő a legitimitása, hiszen sokan újak, még nem volt lehetőségük megismertetni magukat a közvéleménnyel - ugyanakkor jól tudjuk, hogy a »régi« szervezetek önmagukban nem képesek sikeresen fellépni.
3. Az előválasztási kampányban a szervezetek ismertetik a programjaikat, érvelhetnek a sajátjuk vélt vagy valós erősségei, mások vélt vagy valós gyengeségei alapján.
4. Az előválasztás első fordulója után az előre meghatározott súlyt (pl: 5 %) el nem érő programok tulajdonosai dönthetnek, hogy valamely más programhoz csatlakoznak, vagy éppen ők maguk alkotnak egy új koalíciót.
5. 2-3 forduló alapján nyilvánvalóvá válik, hogy kinek milyen a támogatottsága, s az, hogy az egyes programok közt mekkora az átfedés: pl. csak a legfontosabb kérdésben (NER leváltása) értenek egyet, vagy a szakpolitikák alapján koalíciós kormányzásra is van esély.
6. Egy ilyen előkampány nyilvánvalóvá teszi, hogy ha a felek nem képesek egymással kompromisszumot kötni, akkor a NER fennmaradását segítik. Ugyanakkor a szimpatizánsok számára is segítik az ilyen kompromisszumok elfogadását: nem x-szel, y-nal való összefekvésről, hanem egy meghatározott cél eléréséről van szó.