Nálunk a korrupció már a minőségbiztosítás része

„Milyen mértékű a korrupció Magyarországon? Korruptabbak vagyunk, mint négy vagy akár tíz éve?

Magyarországon most minőségileg lényegesen rosszabb a helyzet, mint a környező országokban. Elsősorban a kétharmad miatt, ugyanis a kormánypártok nagyon könnyen tudnak törvényeket módosítani mindenféle ellenzéki kontroll nélkül, ráadásul sok elvileg kontrollként működő szervezetet is kézivezérlésre állítottak.

A Fidesz 2010-es kormányalakítása egy jelentős minőségi változást hozott. Addig az volt a módi, hogy egy-egy korrupt csoport megkaparintott egy-egy projektet, vagy például a BKV-botránynál azt láttuk, hogy az egész önkormányzati cégre rá tudták tenni a kezüket. Az erzsébetvárosi ingatlanpanamánál pedig az önkormányzati struktúrát is megkaparintották. A Fidesz-kormány előtt volt egy többé-kevésbé eldöcögő intézményrendszer, és egyes pontjain deviáns csoportok jelentek meg. Ez 2010 óta megfordult, és úgy tűnik, hogy informális érdekek alapján irányítanak számos állami intézményt. Ez önmagában még nem egyenlő a korrupcióval, de óriási korrupciós kockázatot rejt magában, ugyanis az informális klikkek általában szeretik saját partikuláris igényeik mentén elosztani a köz javait.

Ez milyen tipikus korrupciós eseteket, helyzeteket eredményez?

Nemrég beszéltem egy vállalkozóval, aki mondjuk X szektorban tevékenykedik. Ő szinte mindig 25 millió alatti zárt közbeszerzéseken viszi el a melókat és 40-50 százalékot kell visszaosztania a minisztériumba. Az adott szektorban úgy tűnik, ez az általános. Az is igaz, hogy a munkát mindig tisztességesen el kell végeznie. Úgy is felfoghatjuk, hogy a korrupció a minőségbiztosítás fontos eszköze ebben az esetben. (...)

A hazai korrupciós helyzet alapján reálisnak érzi, hogy az amerikai kitiltással a magyar elit néhány tagja drogbárókkal és diktátorokkal került egy kategóriába?

Ez nyilvánvalóan nem reális, Magyarország nem azon a szinten van. Azonban a kitiltási botrány éppen ezért nagyon érdekes eset. Sokan mondják, hogy putyinizálódik a magyar rendszer, ami valószínűleg igaz, de ez azért különösen érdekes, mert ezt meg tudták csinálni Európa közepén, európai uniós tagállamként. Ez valószínűleg óriási csemege lesz egy-két kutatónak. Hogy mi történik Magyarországon, miért történhetett meg, miért nem működnek az EU mechanizmusai, amik elvileg arra hivatottak, hogy ezt megakadályozzák, és miért kell az amerikaiaknak egy ilyen drasztikus lépést tenni, hogy az emberek egyáltalán felkapják a fejüket? Nem túl hízelgő ránk nézve, de Magyarország téma lett a nemzetközi korrupciókutatásban. Megjelennek például magyar esettanulmányok az egyik nagyszabású, hosszú évekig tartó európai korrupciókutatásban, az ANTICORRP-ban is, amiben több országból sok-sok egyetem vesz részt, és úgy néz ki, hogy ez a kutatás fogja meghozni a korrupcióval kapcsolatos tudományos eredményeknek egy új hullámát. A projektet a magyar oldalon egyébként Fazekas Mihály és Tóth István János képviselik.

Milyen következményei lehetnek a kitiltási botránynak Magyarországon?

Azt erősen kétlem, hogy emiatt elindul egy földcsuszamlásszerű változás. Az Egyesült Államokban pár hónappal ezelőtt az adóhivatal belekeveredett egy nagy ügybe, ami arról szólt, hogy a republikánus, tehát jelenleg ellenzéki Tea Party mozgalom mögött álló civil szervezeteket sokkal nagyobb arányban kezdte ellenőrizni más szervezetekhez képest. Az esetet az adóhivatal belső auditja tárta fel, tehát gyakorlatilag az adóhatóság nyomta fel saját magát. Ebből olyan botrány kerekedett, hogy felbolydult a sajtó, vizsgálatot indított az FBI, több csúcsvezető lemondott, és kongresszusi meghallgatás is volt. A nagy különbség az, hogy amikor egy ilyen szintű botrány kirobban az Egyesült Államokban, akkor azt nagyon nehéz elmismásolni, és kormányzati kommunikációval elaltatni – szemben azzal, ami Magyarországon történik.”