Maga itt a tánctanár?

„Amikor az Orbán-kormány eldöntötte, hogy Budapesten épüljön egy olyan ikonikus épület, amelynek formáját a Rubik-kocka ihleti, szerződés köttetett Rubik Ernő és az állam között, amely szerint előbbi feljogosítja az utóbbit arra, hogy nevét és szellemi termékét erre a célra használhassa. (...) Amikor Orbán Viktor és Rubik Ernő ünnepélyesen aláírta a szerződést, a miniszterelnök mondott egy rövid beszédet. Itt nem csak az övéi között volt, mivel meghívták mindazokat, akiknek a projektben valami szerepet szántak – így engem is. Orbán Viktor ebben a beszédben azt fejtette ki, hogy értelmetlen dolog, amikor a baloldal és a jobboldal egymás ellen dolgozik, a jobb kéz sem jut sokra a bal nélkül. Erről a beszédről nem láttam tudósításokat, a sajtóban csak annyit láttam, hogy aláírták a szerződést. Magát a beszédet egyik oldal sem tartotta említésre érdemesnek – talán mert egyiknek sem illett az Orbán Viktorról alkotott általános képébe.

Ha valóban ez volt az ok, azt nagyon szomorúnak tartom. Ez szinte önmagában is indokolja, hogy miért válhatott mára a magyar nyelvben a politika szitokszóvá: mert mifelénk nem fér bele az, hogy az ellenféltől olyat idézzünk, amivel szívből egyetértünk – egyébként magának Orbán Viktornak sem.

Megalakult egy grémium, amely a Rubik-ház tartalmának koncepcióját volt hivatva kidolgozni. (...) Az üléseket profi moderátorok vezették, és az utolsó találkozó végén a moderátorok vezetője rövid, ünnepélyes beszédében kiemelte, hogy milyen jól együtt tudott dolgozni ez a sokféle ember, és milyen remek, hogy politikáról szó sem volt. Ez volt az a pillanat, amikor egyszerre két ember is felhorgadt: Fürjes Balázs és én kórusban, hangosan tiltakoztunk. Mi az, hogy nem volt szó politikáról? Végig arról vitatkoztunk, hogy mire költsünk el nagyobb mennyiségű közpénzt. Mi ez, ha nem vastagon maga a politika?

Hogy nem utáltuk egymást közben? Miért utáltuk volna? Hacsak nem azért, mert a politikában nálunk így szokás.

Általános politikai és világnézeti kérdésekben nagyon kevés olyan dolog van, amiben Fürjes Balázzsal egyetértünk. De szerencsére egyikünk sem volt hajlandó alkalmazkodni ahhoz, amit a politika szó mifelénk manapság általában jelent.”