Dicséretes, hogy a Fidesz megpróbált több dologhoz is hozzányúlni. Természetesen nem kívánom azt állítani, hogy mindent jól is csinált.
„Aki azt állítja, hogy a magyar demokratikus intézményrendszer kiforrott, s jól működik, az vagy magának is hazudik, vagy lusta változtatni rajta, vagy pedig haszonélvezője a rossz struktúrának. Ilyen szempontból tehát dicséretes, hogy a Fidesz megpróbált több dologhoz is hozzányúlni.
Egy politikai intézményrendszer és annak szereplői kölcsönhatásban vannak egymással. Igaz, hogy ténylegesen a politikus képes változtatni az intézményeken, ám az tagadhatatlan, hogy előbbi a kérdéses módosításokat mindig a múlt tapasztalatait, s az intézmények korábbi »viselkedését« figyelembe véve eszközöli.
Ahogy Török Gábor fogalmaz, a Fidesz nagy valószínűséggel azt érzékelte az elmúlt évtizedekben, hogy »a pálya az ő kapujuk felé lejtett«. Hogy jogosan vagy sem, az más kérdés. Egy dologról viszont nem szabad megfeledkezni: az Orbán-kormány intézkedéseit nem szabad a kontextusukból kiragadva tárgyalni, az egyes döntések mögé mindig oda kell rakni az elmúlt időszak tapasztalatait - legyen szó médiatörvényről vagy bármi más szabályozásról.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Kocsis Máté szerint a szokatlan és elfogadhatatlan helyzet azonnali választ kíván, ugyanis szembemegy minden jóérzésű ember erkölcsi elvárásával.
Szikra Levente szerint Gyurcsány Ferenc és pártja végtelenül lenézi a választókat.
Nem véletlen, hogy Magyar Péter nem szereti, ha a hívei megszólalnak a sajtóban, mond ő pont éppen elég hülyeséget.
Amíg nem történik meg a méltányos rehabilitáció, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a ma létező négy pártból három jobboldali.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
