„Aki azt állítja, hogy a magyar demokratikus intézményrendszer kiforrott, s jól működik, az vagy magának is hazudik, vagy lusta változtatni rajta, vagy pedig haszonélvezője a rossz struktúrának. Ilyen szempontból tehát dicséretes, hogy a Fidesz megpróbált több dologhoz is hozzányúlni.
Természetesen nem kívánom azt állítani, hogy mindent jól is csinált. Hiszen, ha ezentúl a »a pálya a másik irányba fog lejteni«, az továbbra sem lesz optimális. Azt azonban látni kell, hogy egy jó intézményrendszer kiépülése nem egyik napról a másikra történik. Ez mindig egy folyamat eredménye.
Egy politikai intézményrendszer és annak szereplői kölcsönhatásban vannak egymással. Igaz, hogy ténylegesen a politikus képes változtatni az intézményeken, ám az tagadhatatlan, hogy előbbi a kérdéses módosításokat mindig a múlt tapasztalatait, s az intézmények korábbi »viselkedését« figyelembe véve eszközöli.
Ahogy Török Gábor fogalmaz, a Fidesz nagy valószínűséggel azt érzékelte az elmúlt évtizedekben, hogy »a pálya az ő kapujuk felé lejtett«. Hogy jogosan vagy sem, az más kérdés. Egy dologról viszont nem szabad megfeledkezni: az Orbán-kormány intézkedéseit nem szabad a kontextusukból kiragadva tárgyalni, az egyes döntések mögé mindig oda kell rakni az elmúlt időszak tapasztalatait - legyen szó médiatörvényről vagy bármi más szabályozásról.”