A győztes párt

„Túl vagyunk az önkormányzati választásokon, amely a hazai pártok versenyében a Fidesz-szövetség túlnyomó többségével zárult. Az adatok szerint az előző két ciklus kormányzó ereje 1:9 arányban maradt alul a néhány hónapja hivatalban lévő kormánypárttal szemben. Az arány, ha mondjuk Portugáliáról vagy Belgiumról olvasnánk hasonlót, minden elvárást és józan valószínűsítést felülmúl. Nincs példa ilyesmire a nyugati államok elmúlt fél évszázados történetében, ahogyan arra sincs példa, hogy egyetlen pártszövetség kétharmados parlamenti többséget szerezzen országgyűlési választásokon.

Mindez azonban csak a külső szemlélőnek tűnhet egyértelmű győzelemnek. A hazai médiumok többségében az elmúlt napokban a hírek több mint fele nem a Fidesz-szövetség elképesztő győzelmi arányáról szól, hanem – kapaszkodjanak meg a kedves olvasók – a vele rivális és a jelzett arányban alulmaradt párt diadaláról. Igen, valódi diadalmenetet látunk kibontakozni a sajtóban. Beszámolók és elemzések százai mutatnak rá arra, hogy a választások nagy győztese a Magyar Szocialista Párt. Még azok az orgánumok is, melyek egyébként Fidesz-közeliek, valamilyen rejtett okból az MSZP győzelmét tűnnek ünnepelni.

Miért is? Azért, mert az MSZP nem semmisült meg, mert van néhány győztes polgármestere (egy kivételével mindenütt fideszes többségű közgyűléssel), mert… mert … mert. Ezen a ponton elkerülhetetlenül gondolkodóba kell esnünk a magyar sajtóközélet objektivitásának jellegére, mércéire nézve.”