Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
A politikai fedél híján maradt liberálisoknak nem romba dőlt otthonuk összetákolásával, átfestésével kellene próbálkozniuk.
„Minden olyan kísérlet, amely egykori – lejárt szavatosságú – SZDSZ-politikusok vezetésével akarna »új liberális erőt« gründolni, törvényszerűen kudarcba fulladhat. A pártnélküli liberálisok most élvezhetik a függetlenség örömét. Hogy egy darabig nem kell népszerűségi mutatókra, parlamenti erőviszonyokra, a kampányfinanszírozás realitásaira figyelemmel lenniük. Jobban járnak, ha a szűkebb pártpolitikán kívüli terrénumokban lesznek aktívak: világhálós közösségi tereken, civil klubéletben, szakmai fórumokon. (...)
A jövő új liberálisainak pár dolgot feltétlenül szem előtt kell tartaniuk. Például, hogy mondjanak le a néppárti-tömegpárti ambíciókról. A hiteles liberalizmus népszerűtlen ügyeket (piacpárti gondolat, öngondoskodás, reformok) és népszerűtlen, előítélettől sújtott rétegeket (etnikai, kulturális, vallási, szexuális, életmódbeli kisebbségeket) védelmez, tehát rövidtávon csak kispárti méretben reménykedhet. Annak is tudatában kell lenniük, attól, hogy valaki kisebbségi vagy piacpárti, még nem lesz automatikusan ideológiájuk híve. A nagytőke például gazdaságilag liberális ugyan, de politikailag pragmatikus. Mindig azon tényezővel akar megegyezni, aki képes kormánytöbbséget szerezni. A »kisebbségpárti« jelleg pedig nem válhat dogmatikussá. Nem lehet azt mondani, hogy a kisebbségnek mindig, minden helyzetben borítékoltan és látatlanban, eleve igaza van a többséggel szemben.”