A középkorban királyi vadaskert, jóval később a magyar ipar fellegvára, Budapest különös alkotóeleme: Csepel is tele van régi történetekkel. Nizalowski Attila írása.
Többek közt téglagyár helyére épült, emberi léptékű lakótelep és kiváló vizű fürdő jellemzi a húszezer vállalkozás otthonaként szolgáló XX. kerületet. Nizalowski Attila írása.
Sajátos karakterű környék Budapest belső és külső részeinek a határán, Wekerle telepétől Kádár telepeiig: Kispesten barangoltunk kerületjáró sorozatunkban. Nizalowski Attila írása.
A kisokos szerint a mamut nem tévesztendő össze a masztodonnal, melyből a XVIII. kerületben találtak is párat. Kérünk tehát mindenkit, figyeljen erre, ha arra jár. És a zebrákra is.
A XVII. kerület az egyik legismeretlenebb része a fővárosnak. Talán ezért is gyűjtöttek össze róla annyi leget korunk várostörténészei, s én is csak most jöttem rá, mennyire szeretem.
Sokat elmond a kerületről néhány adat. Az egyszobás lakások aránya itt a legkisebb Budapesten, 8 százalék, a négy- vagy több szobás lakásoké pedig a legnagyobb, 35 százalék. Nizalowski Attila írása.
A Budapest felé vezető oldalon már több kilométeren keresztül áll a kocsisor.
Rákospalota, Pestújhely, Nyír-, sőt Újpalota. Nincs még egy kerület, melyben ennyi új és palota lenne. S rengeteg a derékszög és a téglalap is, ahogy a nyílegyenes, párhuzamos utcák sorban keresztezik egymást.
A Budapest Pride megfújta a harsonákat, szerintük a lengyelek tette „történelmi kiállás”.
Pest régi, tágas kertvárosa élt meg szebb napokat is: a régi villák rozsdaövezetekkel vegyülnek, a régi művészek nyomában a Hős utca népe ténfereg.
A legvörösebb kerület, hosszan elnyúlva a Vígszínháztól a kültelki vasúti senki földjéig: fiatal, de ezerarcú városrész.
Csupa hegy, völgy, erdő, liget, sőt bérc és orom. Ilyen a XII. kerület. Elit lakóhely, ami mindig változik, de valahogy mindig ugyanaz marad.
A legnépesebb, legváltozatosabb – és az egyik legfiatalabb – kerület a XI., sokszínű városrészekkel és rengeteg mikrotörténettel.
Nem létezne Budapest Kőbánya nélkül: a kő, a sör, a munkás kezek és a gyárak serege, a legigazibb pesti külváros – gazdag történelmi múlttal.
Épp 125 éves a Fradi, Ferencváros maga pedig majd a duplája. Nyomortanyáktól a tudás palotáiig, csavargó munkanélküliektől a dolgos iparosokig volt és van minden itt, a főváros dél-pesti sűrűjében.
Józsefváros a legpestibb pesti kerület: a magas kultúra és a züllés, a fényes paloták és a lerobbant bérkaszárnyák, a reménykedő és reménytelen életek otthona egyszerre.
Egykor a Pestet ellátó kertészek gazdálkodtak az itteni dűlőkön, most jó, ha látunk egy-két fát a kőrengetegben. Belevetjük magunkat Teréz és Erzsébet városaiba.
Egy külföldi magazin szerint Európa tizenkettedik legromantikusabb városa Budapest. Az érdem elsősorban a pesti Belvárosé, hisz az adja a budai látkép javát meg a sétálóhelyeket a Parlamenttől a Vásárcsarnokig.
Az országépítő Károlyik örökségétől a magyar nagyipar csúcsteljesítményein át az évtizedes pangásig – újpesti kalandok térben és időben.
Aquincumtól a panelekig, a barokktól az avantgárdig, gyümölcsfáktól a betonig: Óbuda az egyik legsokszínűbb fővárosi kerület, azonban jól elhasználta a huszadik század.
