Az oroszok is figyelik az ellenük hozott szankciók hatásait. A balti országok erősen beleálltak a háborús retorikába, az orosz Vzgljad portál pedig a balti vasúttársaságok helyzetét vizsgálta. Bizonyosan van elfogultság az írásukban, de reálisan szemlélve túl nagyot nem lódítanak.
Az eltelt egy évről az oroszok úgy beszélnek, hogy Litvánia, Észtország és Lettország gazdasági háborút indított Oroszország ellen, amivel sietve elkezdték tönkretenni kapcsolataikat keleti szomszédjukkal. A lap kiemelten foglalkozik a baltiak logisztikájával, a vasúttal és a kikötőkkel, amely ez alatt az idő alatt jelentős veszteségeket szenvedett el – állítják.
A helyzet leírását a litván LTG Link vasúttársaság menetrendjében minap bejelentett változásaival kezdik. Egy híd javítása miatt pár napig nem közlekednek a vonatok a Vilnius-Klaipeda útvonalon, az ország első és harmadik városa között, a főváros és az ország tengeri kapuja között. Persze azt nagyképűen rögtön hozzáteszik, hogy Litvánia méretét tekintve nincs tragédia, „ezt a távolságot akár gyalog, bottal, hátizsákkal, szekéren is meg lehet tenni”. Ezzel nem csak a vasúti társaságok veszteségeire hívják fel a figyelmet, hanem az infrastruktúra leépülésére is.
Litvániában az elmúlt év során, a lap szerint:
– a tengeri áruszállítás 36,4 százalékkal,
– a belvízi áruszállítás 12,2 százalékkal,
– a vasúti áruszállítás 46,1 százalékkal,
a közúti áruszállítás pedig 10,6 százalékkal csökkent.
Az oroszok rögtön hozzáteszik, hogy további visszaesésre számítanak, mert a Litván Vasutak társaság (LZD) rendkívül megbízhatatlan partnerként szerzett hírnevet magának. Csak az elmúlt két hónapban több mint ezer kérelmet utasítottak el Litvánia és más országok közötti áruszállításra vonatkozóan, mert felmerült a gyanú, hogy ezen áruk feladói megsértik az oroszok elleni szankciókat.
Az LZD figyelmeztet, hogy továbbra is leállít minden, a szankciók megkerülésére irányuló kísérletet. A cég gondosan ellenőrzi a rakományokat, bővítette az ügyfelektől gyűjtött információk körét, szigorította a kérelmek benyújtásának szabályait.
A vasutaknál általában a teherforgalom hozza a nagyobb pénzt, így nem csoda, hogy ennek visszaesésével jelentős megszorítások következtek. 2022-ben a Litván Vasutak 1600 embert volt kénytelen elbocsátani. Az oroszok szerint csak a végkielégítésekre hatmillió eurót kellett kifizetni.
Az észtek is rögtön megkapják a kritikát, mivel az oroszok általános szabálynak tüntetik fel, hogy a közlekedési útvonalak kereszteződésében található országokban a vasútnak kellene lennie az egyik legjövedelmezőbb vállalkozásnak. Észtország azonban kivétel a szabály alól – ott a vasút évek óta veszteséget okoz az államnak.
2022-ben az állami tulajdonú Észt Vasutak (Eesti Raudtee) 7,83 millió tonna árut szállított, ami 39 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
Észtországon keresztül pedig 3,9 millió tonna áru haladt át tranzitban, ami 59 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ennek megfelelően az észt kikötők rakományforgalma tavaly 39-ről 33 millió tonnára esett vissza. Az Állami Statisztikai Minisztérium a visszaesést elsősorban
az orosz és a fehérorosz tranzit kiesésével magyarázta, amelyek részesedése a teljes vasúti forgalomból a 2021-es 41 százalékról 2022-re 16 százalékra csökkent.
Az ágazat még inkább veszteségessé vált, nehéz koloncként lóg az állam nyakán. Idén februárban a gazdasági minisztériumnak kérvényeznie kellett, hogy az Eesti Raudtee 8,7 millió eurót kapjon az állami tartalékból a 2022 során keletkezett 20,7 millió eurós veszteség részbeni fedezésére. A fennmaradó 12 milliót még tavaly az állami költségvetésből juttatták a tárcához. Maga a minisztérium is úgy látja: „Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciók, valamint az energiaárak és a munkaerőköltségek folyamatos emelkedése miatt a következő években több támogatásra lesz szükség, hogy egyensúlyba hozzák a bevételeket és kiadásokat”.
Tegyük hozzá, az észt vasút gondja még 2007-ben kezdődött az úgynevezett Bronz éjszakával. Akkor áprilisban zavargások voltak a Tallin központjában meredező bronzkatona áthelyezése miatt. Bár az észtek a második világháborús emlékművet az orosz megszállás és elnyomás jelképének tekintették, a nagyszámú orosz kisebbséget viszont sértette ez a lépés.
A következő években ez a tendencia felerősödött. Például az észt államnak még 2020-ban több mint 24 millió eurót kellett kifizetnie a vasutaknak, amelyből 7 millió euró a 2019-es hiányt jelentette.
Mivel nem várhatják a forgalom élénkülését, így az Eesti Raudtee-nek még több pénzre lesz szüksége az államtól a következő években. A tavalyi állami költségvetésben a vasút támogatására elkülönített 12 millió euró eltörpül az idén erre a célra várható 25,9 millió eurós összeghez képest, ami az előző évinek több mint duplája.
A Lett Vasút (LDz) már rossz helyzetben közelítette meg 2022-t – az orosz tranzit kivonulása miatt a társaság 2020-2021-ben több fájdalmas elbocsátási hullámot élt át, és kénytelen volt ingatlanokat értékesíteni. Igaz, tavaly a lett vasút által szállított rakomány mennyisége csak 1,7 százalékkal csökkent, és 21,6 millió tonnát tett ki.
Még az oroszok számára is elképesztő, hogy ennek ellenére a lett kikötők 2022-ben jobb eredménnyel működtek, mint 2021-ben. Tavaly 48,078 millió tonna rakományt raktak át az ország kikötőiben, ami 15,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2022-ben jelentős növekedést figyeltek meg az ömlesztett rakományok kategóriájában – az átrakodás mennyisége az év során 26,8 százalékkal, 25,6 millió tonnára nőtt, leginkább a szénnek köszönhetően. (Európa, benne a németek szén-felhasználása jelentősen megnőtt az oroszokra kivetett szankciók miatt.)
A lett kikötőknek sikerült új régiókból – Kazahsztánból, Afrikából és más régiókból – bevonzaniuk a szenet.
Ebben segített a szén iránti megnövekedett kereslet az uniós piacon, amely így igyekszik megszabadulni az orosz energiafüggőségtől.
Az oroszok azért kihangsúlyozzák, hogy a lett vasutasok főleg keleti irányból kapnak munkát. A Lett Vasutak 2022-es jelentése szerint az általuk szállított rakomány 52 százaléka Oroszországból, 23 százaléka Kazahsztánból és 9 százaléka Fehéroroszországból származott. A vállalkozás különösen nagy reményekkel tekint a Kazahsztánnal való együttműködésre, ugyanis az ukrajnai háború kitörése után a kazah áruk aránya a rakományokban rohamosan nőtt.
Azt azért odaszúrják az oroszok, hogy a Lett Vasutak, amely néhány éve még az ország legjövedelmezőbb vállalkozása volt, mára mélyen veszteséges vállalattá vált. Jelenleg mintegy 70 millió eurónyi állami támogatást nyel el évről évre a vasút fenntartására. Az LDz igazgatótanácsának elnöke szerint, ha Lettország teljesen elveszíti a keleti rakományokat, akkor további 50-60 millió euróval kell növelni az LDz talpon maradásához nyújtott támogatásokat.
(Forrás: Vzgljad)
A magyar lakosság védve van a hasonló kockázatokkal szemben, mert az ellátásbiztonság garantált – húzta alá Cseh Tamás Zoltán, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója.
A leendő elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának jelölt Mike Walz szerint a szervezet teljesen elveszítette a szavahihetőségét.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
A közlekedési tárca 20 tolatómozdonyt vásárolna Kínából. A MÁV két éven belül meg is kaphatja a CRRC-mozdonyokat. Összeállításunkból kiderül, milyen előnyei vannak ezeknek a járműveknek.
A valóság megint szembement az ideológiával.
Világszerte csökken az eladás.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
