Tudatosan nem kezelik az inflációt a demokraták, ez súlyos következményekkel járhat a félidős választásokon

A kamatemelés sikertelen 

Az amerikai jegybank – a Federal Reserve – generációk óta a legagresszívebb kampányát hajtja végre kamatemelésekkel az áremelkedések kordában tartására – egyelőre sikertelenül, hiszen az árak továbbra is emelkednek, írja Robert Reich, a Clinton adminisztráció munkaügyi minisztere a The Guardian hasábjain. 

E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is. A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. (A gyorsan erősödő dollár és az olcsó helyi energia (például palagáz mezők) miatt az USA nem küzd az EU-hoz hasonló inflációs nyomással – a szerk.)

Reich szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen a bérek növekedése eddig nem tartotta a lépést az inflációval, ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve. A közgazdász szerint 

Miközben szeptemberben is rohamos ütemben emelkedtek az árak, a befektetők arra számítanak, hogy a Fed a következő ülése végén (november 2-án) mindössze hat nappal a félidős választás napja előtt újabb kamatemelést jelent be, hangsúlyozza a közgazdász.

A vállalati kapzsiság húzza fel az inflációt 

Reich, aki még Obama gazdasági tanácsadó stábjában is helyet kapott, kiemeli, hogy a napjainkban tapasztalt infláció egy globális jelenség, ami nagyrészt a folyamatos globális ellátási sokkoknak köszönhető, mint az orosz-ukrán konfliktus és a kínai Covid-zárlatok, amelyek hozzájárultak az energia-, élelmiszer- és csúcstechnológiai alkatrészek hiányaihoz.

Az amerikai inflációt azonban a vállalati kapzsiság húzza fel, ugyanis

– ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora.

Reich rámutat, hogy a 80-as évek óta az Egyesült Államokban az iparágak kétharmada koncentráltabbá vált, ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen versenyhelyzettel szinte alig kell számolniuk. 

A jelenlegi inflációs nyomás pedig tökéletes fedezetet ad e domináns vállalatoknak, hogy megerősítsék monopolisztikus helyzetüket, írja a közgazdász. 

„Tudatlan” demokraták 

Reich-nak nagy meglepetést okoz, hogy miközben közelegnek a félidős választások az Egyesült Államokban, és a republikánusok az inflációra összpontosítanak, mert a választók ezt tekintik a legnagyobb közvetlen problémájuknak, a demokraták nem tesznek semmit az inflációt felhajtó valódi probléma – a vállalati kapzsiság – ellen. 

A közgazdász kiemeli, hogy óriási újraelosztás megy végbe a fogyasztóktól a vállalatok felé, ami baloldali szempontból

A Blum Gazdaságfejlesztő Központjának vezető munkatársa szerint a Biden-adminisztráció azért nem foglalkozik a nagyvállalatok tevékenységeivel az infláció kapcsán, mivel a demokraták vállalati finanszírozói világossá tették, hogy

A trösztellenes törvényeket támogató közgazdász úgy véli, hogy amíg a baloldali párt nem beszél világosan a vállalati hatalom visszaéléseiről, addig a választói többsége is törékeny marad, míg „tudatlansága” súlyos politikai következményekkel járhat a demokraták számára a november 8-án esedékes félidős választásokon, hiszen a gazdaság helyzete manapság a legfontosabb kérdés a választók fejében.

(Fotó: 123RF)