A kamatemelés sikertelen
Az amerikai jegybank – a Federal Reserve – generációk óta a legagresszívebb kampányát hajtja végre kamatemelésekkel az áremelkedések kordában tartására – egyelőre sikertelenül, hiszen az árak továbbra is emelkednek, írja Robert Reich, a Clinton adminisztráció munkaügyi minisztere a The Guardian hasábjain.
E feltételezés szerint az alapvető gazdasági probléma a szűkös munkaerőpiac – a vállalatok a munkaerő-vadászat keretében nagyobb béreket kínálnak, hogy újabb tehetségeket vonzanak be – ami a bérek emelkedését okozza, ezáltal pedig az árak emelkedését is. A Fed pedig úgy véli: kamatemelésekkel lassíthatja le a bérnövekedés által okozott inflációt. (A gyorsan erősödő dollár és az olcsó helyi energia (például palagáz mezők) miatt az USA nem küzd az EU-hoz hasonló inflációs nyomással – a szerk.)
Reich szerint az amerikai jegybank rosszul gondolkodik, nagy hibát követ el, hiszen a bérek növekedése eddig nem tartotta a lépést az inflációval, ráadásul a legtöbb dolgozó fizetése csökken a valós vásárlóerőt tekintve. A közgazdász szerint
ahelyett, hogy a bérnövekedés inflációt okozna, valójában inkább csökkenti az inflációs nyomást.
Miközben szeptemberben is rohamos ütemben emelkedtek az árak, a befektetők arra számítanak, hogy a Fed a következő ülése végén (november 2-án) mindössze hat nappal a félidős választás napja előtt újabb kamatemelést jelent be, hangsúlyozza a közgazdász.
A vállalati kapzsiság húzza fel az inflációt
Reich, aki még Obama gazdasági tanácsadó stábjában is helyet kapott, kiemeli, hogy a napjainkban tapasztalt infláció egy globális jelenség, ami nagyrészt a folyamatos globális ellátási sokkoknak köszönhető, mint az orosz-ukrán konfliktus és a kínai Covid-zárlatok, amelyek hozzájárultak az energia-, élelmiszer- és csúcstechnológiai alkatrészek hiányaihoz.
Az amerikai inflációt azonban a vállalati kapzsiság húzza fel, ugyanis
a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emeljék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet
– ez az oka annak is, hogy a vállalati nyereségek közel fél évszázada nem látott szintet értek el, véli a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora.
Reich rámutat, hogy a 80-as évek óta az Egyesült Államokban az iparágak kétharmada koncentráltabbá vált, ennek eredményeképpen pedig a vállalatok úgy emelhetik áraikat, ahogyan csak akarják, miközben simán megtartják ügyfeleiket, hiszen versenyhelyzettel szinte alig kell számolniuk.