Háborús veszélyhelyzet: milyen gazdasági rendeletek jöhetnek szóba?

"A szomszédban háború zajlik, amely folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi fizikai biztonságunkat, és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. A háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll" – mondta Orbán Viktor keddi videóüzenetében, közvetlenül az új kormány megalakulása után, majd ki is hirdette éjféltől a háborús veszélyhelyzetet.

Más a neve, de a lényeg ugyanaz

A kifejezés jogilag jelenleg ugyanazt takarja, mint amilyen veszélyhelyzetet a különleges jogrend részeként a koronavírus-járvány alatt hirdetett ki a kormány még 2020-ban. (És amelyiket e hónap végén szüntetnek meg, így gyakorlatilag egy veszélyhelyzet-folytonosság áll fenn.) A jelenlegit azonban az aktuális helyzethez igazítják, ahogy a Magyar Közlönyben megjelent: „a Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki”.

A veszélyhelyzet alatti működést jól ismerhetjük:

Bár a kabinet a kétharmados többséggel a háta mögött gyakorlatilag bármilyen törvényjavaslatot elfogadtathat, a hangsúly ezúttal is a gyorsaságon van: még a sürgős eljárások is több napot vehetnek igénybe, a rendeletek azonban már egy kormányülés után azonnal megszülethetnek. A törvény megfogalmazása szerint „a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” Miután a járványhelyzetben bevezetett veszélyhelyzet nagyban különbözik a mostanitól, a rendeletek nyilván nem fogják érinteni a csoportosulások létszámát, a tömegrendezvények, köztük a tüntetések megtartását, de kijárási tilalom sincs a láthatáron.

Folytonosság és új kezdet

Ezek között kiemelt helyen áll az egész világot sújtó rákfene, az üzemanyagárak kérdése. A hazai árstop kisebb összeomlást okozott a piacon, az importakadozások miatti káoszból a MOL került ki többé-kevésbé győztesen, de a hirtelen tankolási roham miatt a szállítása neki is akadozott. Nem ördögtől való ötlet, hogy a Magyar Honvédség logisztikai kapacitását ismét igénybe veszik majd, ahogyan tették azt a járvány elleni védekezés idején. Az árstop rögzítése persze még így is felveti azt a kérdést, hogyan akadályozzák meg a benzinturizmust, illetve a tranzitszállítások járműveit hogyan korlátozzák a csökkentett árú üzemanyag felszippantásában.

Nagy kérdés a hazai élelmiszerbiztonság helyzete is. Egyre inkább úgy tűnik, előtérbe kerül az önellátás fontossága. A kormány márciusban már

A veszélyhelyzet ezt a státuszt fenntarthatja, és folyamatosan meg is hosszabbíthatja. A bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árstop  érvényben van, s bár ez érzékenyen érinti majd a multikat, a kormány a családok védelmének indokával rendeleti úton fenntarthatja, hosszabbíthatja azt, sőt bővítheti is az árstopos termékek körét. Ahogyan Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt fogalmazott: „Ezt meg lehet tenni. Rá lehet hárítani azon cégekre, amelyek eközben extraprofitra tesznek szert.”

Nagy kérdés, hogy mi lesz a jelenlegi, járványhelyzet generálta veszélyhelyzet felmondási tilalmával, az ugyanis a veszélyhelyzet végével automatikusan megszűnik. Ez elsősorban az egészségügyi területet érinti, a szakszervezetek a tilalom végén kiugróan nagy felmondási hullámra számítanak. Az új veszélyhelyzet életbe lépése elméletileg lehetőséget nyújt a tilalom meghosszabbítására, de arra is, hogy az alá tartozó területek számát növeljék.

Borítókép: Orbán Viktor kormányfő és ötödik kormányának tagjai a kormány alakuló ülésén a Karmelita kolostorban 2022. május 24-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher