A világ 131 vizsgált országából a 35. helyen áll Magyarország az innovációs teljesítményt mérő globális innovációs indexben egy idei, őszi jelentés szerint, ezzel Magyarország képes volt megőrizni helyét a leginnovatívabb országok között.
Hozzuk az elvárhatót
A magas jövedelmű országok közé tartozó Magyarország a kutatás szerint nagyjából épp úgy teljesít, ahogyan gazdasági fejlettségi szintjétől elvárható. Vannak persze a szintjük feletti teljesítményt mutatók is, ők döntően a világ legfejlettebb országai, az Egyesült Államok, Németország, Szingapúr, Dél-Korea, Izrael, Japán vagy éppen Kanada.
Ezt az „elitcsapatot” követi számos, döntően európai ország Ausztriától Görögországig.
Szerbia és Bulgária a kevésbé gazdag, felső-közép jövedelmű országok közé tartozik, de itt a várakozásokat meghaladóan teljesítenek, Románia pedig e kategóriában a várakozásokkal összhangban szerepel.
Az összesített rangsorban Magyarország a 35. helyen áll, megelőzve Lettországot, Litvániát, Bulgáriát, Lengyelországot, Szlovákiát, Görögországot, Horvátországot, Ukrajnát és Romániát, de Oroszországot is.
A kutatás kiemeli, hogy nagy eltérések vannak egy-egy ország teljesítményén belül is.
Említik Magyarországot, amely bár összességében a 35. helyen áll innovációban, tudás- és technológiai teljesítményben sokkal előrébb, a 22. helyen áll, a piaci érettségben viszont a 89. helyezett, ami visszahúzza az átlagot.
Az alábbi ábra elemeire szétbontva mutatja be azt, hogy az elemzés mely szempontokat vizsgálta és ezekben melyik ország hogyan teljesített.
Az index két indikátorcsoportból áll:
– az innovációs „inputokból” (a nemzetgazdaság azon elemei, amelyek lehetővé teszik az innovációk létrehozását),
– és az innovációs „outputokból” (az innovációs folyamat mérhető, látható eredményei).
Az innovációs inputok közé tartoznak az alábbi tényezők.
– Az intézmények. Magyarország e téren a 43. helyen áll. Ide tartozik a politikai, a szabályozási és az üzleti környezet. Az intézmények pillérben
a cégalapítás egyszerűségében ugyanakkor 70. helyezett.
– Az emberi tudástőke és a kutatások. Magyarország ebben 36. helyezett, ami szintén egészen erős eredmény. Ide tartozik az oktatás, a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés. Az emberi tőke pillérben a statisztika leszámol azzal a tévhittel, hogy PISA-eredményekben gyengén teljesítene hazánk, hiszen 33. helyezést érnek a számaink nemzetközileg. A felsőoktatási hallgatók aránya ugyanakkor nálunk még viszonylag alacsony, így itt 62. helyen áll Magyarország.
A 30. hely alá sikerült bekerülni a kutatók és a kutató cégek tekintetében is. Gyengébb pontot a nemzetközi egyetemi rangsorokban betöltött helyezések jelentenek, ebben 52. helyezett Magyarország.
– Az infrastruktúra. Magyarország itt a 34. helyen található. Ide tartoznak az infokommunikációs technológiák, az általános infrastruktúra és az ökológiai fenntarthatóság. Az infrastruktúra pillérben a beruházások húzzák fel az átlagot, ebben 28. helyen állunk, illetve
Ez annak köszönhető, hogy az ISO 14001, ami a leginkább elismert nemzetközi környezetközpontú vállalatirányítási rendszer, relatíve nagyon elterjedt a magyar gazdaságban.
– A piaci érettség. Magyarország itt a 89. helyen áll. Ide tartozik a hitelpiac, például az, hogy milyen könnyű hitelhez jutni. A befektetések alatt azt nézik, hogy mennyire védik a szabályok a kisebbségi befektetőket, vagy épp mennyi kockázati tőke áll rendelkezésre. A kereskedelmet vámokkal mérik, de kérdőívekkel a helyi piaci versenyt is vizsgálják.
– inkább a cégek számára rendelkezésre álló tőke szerényebb.
– Az üzleti sokféleség. Magyarország itt a 33. helyen áll. Ide tartoznak a tudásgazdaságban dolgozók, az innovációs kapcsolatok és a tudás abszorpciója, azaz hasznosítási képessége. A formális képzést nyújtó cégek tekintetében 86. helyen állunk, de a cégek által kutatásfejlesztésre költött forrásban már a 21. helyen. Az akadémiai és kutatóhálózati rendszer átalakításának szükségességét igazolja, hogy egyetemi-ipari kutatói együttműködésekben a kevésbé acélos 57. helyen áll hazánk, klaszterek tekintetében a 65. helyen, de
ami igazolja, hogy az elmúlt években az országba már magas hozzáadott értékű gyártás és kutató-fejlesztő központok érkeznek összeszerelő üzemek helyett.
86. helyen állunk azonban a cégek közötti stratégiai partnerségekben és közös vállalkozásokban, pedig ez is fontos formája lenne a tudás áramlásának, a vállalatok közös fejlődésének. Számos vállalkozás számolt be arról a Makronómnak is, hogy a magyar gazdaságban a politikai-vállalati szereplők között még nem mindig alapvető, közös nevező, hogy a hazait kell választani mindenhol, ahol csak lehet.
A tudás azonban jól szervesül a gazdaságban: high-tech termékek importjában 15. helyen állunk, ami azért nagyon jó, mert rengeteg nagy tudást tartalmazó termék és gép érkezik be az országba.
Az innovációs outputok tekintetében Magyarország még jobban teljesít.
Itt két output található.
– Tudás- és technológiai outputok. Magyarország ebben a 22. helyen található. Itt a tudástermelésről, a tudás hasznosulásáról és gazdasági hatásáról van szó. Az innovációs sikerek hagyományos mércéi állnak a pillér mögött: szabadalmi beadványok, tudományos és technológiai cikkek neves folyóiratokban és a cikkek illetve hivatkozásaik száma. A tudás hatását például azzal mérik, hogy mennyire javul a termelékenység a gazdaságban három éves átlagban. Számítástechnikai szoftverekre költő cégek, minőségbiztosítási rendszerek és általában a közepes illetve magas technológiai szintet képviselő ipari kibocsátás aránya a teljes ipari kibocsátáshoz képest. Utóbbin egyébként nem lepődhetünk meg, hiszen épp a Makronóm mutatott rá, hogy Magyarország a világ egyik vezető országa, ami a high-tech ipar arányát illeti, azaz a magyar ipar technológiában kortársai előtt jár.
az elmúlt évtizedek alatt. A termékek mellett az infokommunikációs szolgáltatási exportban még fejlődni kell, itt 59. helyezett Magyarország.
– Kreatív outputok. Magyarország itt a 46. helyezett. Itt a nem fizikai javakat, a kreatív termékeket és szolgáltatásokat illetve az online kreativitást vizsgálják. Magyarország globálisan értékes márkákban és cégekben kevésbé kiemelkedő, ez is indokolja a nemzeti multik felépítésének fontosságát.
Az online kreativitást például azzal vizsgálták, hogy mennyit szerkesztgetik a magyarok a Wikipédiát, amiben az elkelő 18. helyen állunk és rengeteg domain nevet is regisztrálunk, amiben a 19. helyezettek vagyunk.
A fent felsorolt csoportokban számos további statisztikát elemeztek, itt csak a legerősebb és leggyengébb hazai pillérek mögé tekintettünk be. A módszertani részletek a jelentésben a 204. oldaltól olvashatók.
Íme, a nagy innovációs bizonyítvány
De hogy ne hagyjunk kételyeket, alább mutatjuk gazdasági ínyenceknek a nagy összegzést, avagy Magyarország innovációs bizonyítványát.
A világ nagy részét verjük innovációban és technológiában, de ez önmagában nem elég
Az innovációs outputok, azaz látható innovációs teljesítményünk alapján 131-ből 22. helyen állunk az országok között.
A hazai emberi tőke, a kutatás és az infrastruktúra is erősségünk. Rengeteget költünk kutatásfejlesztésre és cégeinknél vannak kutatói tehetségek. Tömegével csábítottunk be innovatív külföldi cégeket, így Magyarországon bizonyítottan, nagyon jelentős részben külföldi pénzből is zajlik a kutatásfejlesztés, tehát ma már nem komolyan vehető az az elemzés, amely a magyar gazdasággal kapcsolatban alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemekről szól.
Van tehát kreativitásunk, jó oktatásunk, jó emberanyagunk és ezek kibontakozásához kiváló infrastruktúránk. Ezeket azonban egy megfelelő gazdasági háttér és egy támogató innovációs rendszer tudja hosszú távú gazdasági növekedéssé alakítani, amivel az elmúlt éveket megelőzően a magyar kormányok kevésbé foglalkoztak.
A gazdasági téren is ki kell tehát bontakozniuk a jó ötleteknek, ami egy posztszocialista függő gazdaságban nehéz lehet. Nagy tartalék van még a magáncégeknek történő hitelezésben és több kockázati tőkebefektető is elférne kis hazánkban a startupokat segítendő. A cégek pedig kínálhatnának több formális képzést is, így talán még jobban menne a kutatásfejlesztés, mert egyébként sokat költenek erre.
Szükség lenne a kapcsolódások és a hálózatok erejének kiaknázására: külföldiekkel (is) közös vállalkozásokra, stratégiai partnerségekre. Az egyetemek és az ipar összekapcsolódására és egymásra találására. Így talán sikerülne a globális vállalati toplistákon is megjelenni értékes magyar multikkal. Vagy éppen a globális egyetemi rangsorokban feljebb kúszni.
Vállalati szinten megvan a kutatói gárda és a pénz, innovatív termékeket a külföldi cégekkel karöltve ma is óriási mennyiségben adunk el versenyképesen külföldön. Persze sok esetben előfordul, hogy elsősorban a tudás és a munkaerő magyar, a tőke és a piaci kapcsolatok, a marketing, a szabadalmak, és végül a profit nagy része is külföldi kézben van, vagy oda kerül.
A jövőre nézve fontos a szakképzés és az egyetem erősítése, a bürokrácia és a társadalom digitalizációja, a versengő piacon egymást ösztönző, nemzeti tőkére építő nagyvállalatok felemelkedése. Ez is segíthet abban, hogy több szabadalom és high-tech szolgáltatásexport formájában öltsön testet a magánszektor és az egyetemi világ összekapaszkodása.
Biztató, hogy Magyarország tudásban és technológiában többet tesz le a nemzetközi asztalra, mint amennyit gazdasági ereje, innovációs rendszere, infrastruktúrája indokolna.
A legerősebb országok igyekeznek őrizni pozíciójukat. Korunkban, amikor a fő háborús törésvonalat Amerika és Kína között az innováció, az adat vagy épp a kvantumtechnológia jelzi, azért is sokat kell tenni, hogy egy ország ne csússzon vissza a ranglistán. Sokat kell változnunk még azért is, hogy a dolgok változatlanok maradjanak.
(Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Hol van Magyarország helye az űrszektorban? Mit tudnak a magyar kutatók nyújtani e téren? Többek között erről beszélgettünk Szalay Zsolt alelnökkel.
A klímavédelmet letarolta a nyers érdek, az energiaellátás biztonsága fontosabb mindennél. Európa közben innovációs szakadékba zuhant az energetika terén – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség anyagából.
A kecskeméti felsőoktatási modell három pillérre épül: az oktatás, a kutatás és az innováció egymást erősítő rendszerére.
Különleges részletre derült fény a két miniszterelnök barátságából: Orbán Viktor már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a „fél-szocializmusból” a szabadpiacra vezető út a siker kulcsa.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
Idén első alkalommal ítélték oda a kelet-európai régióban a legjobb fejlesztési bank címet.
Kovács Bendegúz és Varga Barnabás sem jutott tovább a csapatával a labdarúgó Konferencia-ligában.
Egy népszavazásra is sor került vasárnap.
