Egyre kevésbé osztják meg a cégek az extraprofitot a dolgozókkal

E jelenség is hozzájárulhat ahhoz, hogy az elmúlt három-négy évtizedben a fejlett nyugati világ több országában gyakorlatilag stagnáltak a reálbérek, illetve a bérek nemzeti jövedelemből való részesedése, a bérarány csökkenő trendet is mutatott.

A Káldor Miklós nemzetközi hírű magyar közgazdász által 1957-ben megfogalmazott megfigyelésről, miszerint a bérarány állandó, az elmúlt években bebizonyosodott tehát, hogy téves. A globális bérarány (a dolgozók szelete a teljes jövedelmi tortából) ugyanis az 1980-as 65 százalékról 59 százalékra csökkent napjainkra, így egyre nagyobb szeletek jutottak a vállalkozóknak és tőketulajdonosoknak.

Ebben az időszakban az amerikai munkatermelékenység 90 százalékkal nőtt, azaz átlagosan ennyivel több terméket állított elő egy dolgozó, ez a bérekben viszont nem látszott, hiszen a medián reálbér csak nagyjából 10 százalékkal emelkedett.

David Autor, John Van Reenen és társaik (2017), felelevenítették a lengyel Michał Kalecki (1938) munkáit és összekapcsolták az elosztási kérdéseket a cégek piaci erejével, feltételezve, hogy a jövedelemelosztást meghatározhatja, hogy egy vállalat milyen erős versenyre kényszerül a piacon.

A kutatók arra jutottak, hogy ha egy vállalat egy helyi piacon vagy szektorban egyeduralkodónak számít, akkor nem igazán kell versenyeznie a dolgozókért, emiatt alacsonyabb béreket fizet, miközben elképzelhető, hogy a dolgozók a teljesítményük alapján sokkal több fizetésre lennének „jogosultak”.

Bell és társainak új kutatása most 1983 és 2016 között vizsgálta meg a brit tőzsde legnagyobb 300 cégének viselkedését, minden szektorra kiterjedően (köztük olyan cégekkel, mint a BP, a British American Tobacco, a Tesco vagy éppen a G4S).

Az eredmények szerint az ezredforduló után a brit cégek sokkal kevésbé osztják meg a dolgozókkal a piacon szerzett járadékaikat, míg ezt megelőzően sokkal inkább megosztották az extraprofitokat a dolgozóikkal. Emiatt növekednek a jövedelmi egyenlőtlenségek a munkából és a tőkéből élők között. A technológiai változások pedig akár fel is erősíthetik is az egyenlőtlenségeket.
 

Címlapkép: Sztrájkoló dolgozó a General Motors amerikai járműgyártó Bowling Green-i összeszerelő üzeme előtt, Kentucky államban 2019. szeptember 16-án. GM több mint 49 ezer dolgozója szüntette be a munkát, mert megfeneklettek a bértárgyalások a United Auto Workers szakszervezettel. MTI/AP/Bryan Woolston