Ennek nyomán például meghirdettek egy egyértelmű karriertervet az alkalmazottak számára, pontosan rögzítve az elvárt teljesítményszinteket és -kritériumokat, ugyanakkor a fejlődési illetve előlépési lehetőségeket. A teljesítményértékelés menetén is sokat változtattak, pl. az egyéni célokat szorosan illesztették az új karriertervhez, a háromfokozatú értékelő skálákat ötfokozatúra módosították, precízebbé téve az értékelést, továbbá a kulcspozíciók esetén bevezettek egy, az addiginál sokkal átláthatóbb és egyszerűbb 360 fokos teljesítményértékelést.
A 2008-as gazdasági válság után bevezettek egy speciális, számszerűsíthető eredményeket is adó elkötelezettségi felmérést, valamint elmozdultak az elitista tehetségértelmezéstől egy differenciáló jellegű globális tehetségmenedzsment-rendszer felépítése felé. Törekedtek a folyamatok egységesítésére és központosítására, így Regionális Tehetségmenedzsment Vezetőket neveztek ki, kiemelt kommunikációval és fejlesztéssel célozták a vezetői tehetségeket illetve potenciális vezetői tehetségeket, elkezdték használni – a karrierterv fokozataihoz illeszkedően – a 3*3-as teljesítmény/potenciál mátrixot.
A változtatások nyomán az Avon tehetségmenedzsmentje átláthatóbb, átgondoltabb, következetesebb, a mindennapok szintjén egyszerűbben kivitelezhető, számszerű adatokra is építő, összvállalati szinten egységesebb, míg a tehetségek szempontjából differenciáltabb lett. Ez a folyamat elképzelhetetlen lett volna a felsővezetés támogatása nélkül, az ügyvezető igazgató is aktívan részt vett benne. Az eredmények – mind a teljesítményértékelésekben, az elkötelezettségi felmérésekben és az üzleti eredményekben is – egyértelműen a fejlesztések sikerességét és megtérülését mutatják, a dolgozók megtartását eredményesen szolgálják.