Marcinkó: Két út áll a Tokaj Kereskedőház előtt

2013. február 04. 19:41

Naponta két-három kamionnyi mennyiség hagyja el a Tokaj Kereskedőház kapuját a száraz borból készült, mustsűrítménnyel utólag édesített félédes és édes borokból Marcinkó Ferenc tokaji hegyközségi elnök információi szerint.

2013. február 04. 19:41

„A mi borvidékünkön található termékleírás szigorúan csak helyi szőlőből készített sűrítményt enged meg ilyen esetekben utóédesítésre. Információim szerint naponta 2-3 kamionnyi mennyiség megy ki a cégtől az ilyen borokból” – nyilatkozta Marcinkó Ferenc a Borsod Online-nak, miután a Kiss István leváltásával a Tokaj Kereskedőház éléről ismét kirobbant a vita a tokaji borok utólagos édesítéséről.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke a lapnak elmondta: Tokaj-Hegyalján a leszüretelt szőlő túlnyomó része 19-21 mustfok között van, amiből leginkább száraz bort lehet készíteni. Ezzel nincs is gond, azzal viszont igen, hogy a hazai fogyasztók nagy része a félédes és édes borokat kedveli, ezt pedig a jövőben úgy kellene a Tokaj Kereskedőháznak előállítania, hogy sem a tokaji brand ne sérüljön azzal, hogy édesített bort adnak el alatta, de az állami cég se menjen tönkre.

Marcinkó Ferenc szerint két út áll a borászat előtt. „Az egyik, hogy innentől kezdve csak 22 cukorfok feletti szőlőt vesz át a Tokaj Kereskedőház Zrt. Ez egy nagyon jó, minőségi termést hozó évben is csupán maximum 10 százaléka a szőlőnek, ez viszont nagyságrendekkel megemelné a borok árát, ami kérdéses, hogy kelendő lesz-e a piacon. Az alapborok esetében 10-13 százalékos visszaesés mutatkozott az eladásban, a prémium borok esetében pedig 30-40 százalékos visszaesés, ezért valószínűsíthető, hogy a vásárlók más termékeket részesítenének előnyben” – nyilatkozta a szakember.

A másik alternatíva életbe hagyná a cég jelenlegi slágertermékeit, csak éppen ezeket nem tokaji néven az OEM-kategóriában, hanem zempléni néven, OFJ-borként hozná forgalomba. „Ez viszont új termékként jelenne meg a piacon és olcsóbban kellene adni az eddiginél, mert amíg a Tokaji márkanév miatt az átlag vásárló hajlandó palackonként 2-300 forinttal többet adni, a Zempléni bor nem mondana a számára semmit” – érvel Marcinkó, aki szerint a termék felfuttatása alatti négy-öt évben akár többszázmilliós vesztesége is lehet a cégnek a lépés miatt, amit valakinek le kell nyelnie.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nembudai
2013. február 19. 01:26
Mind eladták a hegyaljai zsidók, mert ők el tudták adni, akár a bortőzsdén hektoliterre-alkoholfokra. Akkor nem voltak értékesítési gondok, de őket a budaiak kiírtottak, most meg onnan osztják az észt.
vero1_
2013. február 19. 01:18
helyesen: 2-300 n.öles parcellák
vero1_
2013. február 19. 01:17
:)) és tényleg. mikor a háború végén lementek a pincéjükbe - miután elhurcolták őket - akkor látták a népek, hogy csigert készítettek lenn és azt árulták hekto számra. nem én voltam ott. 3 generációval előbbiek. és a vádaskodókat megelőzve szólok: családon belül nem hazudunk. (mi sem) egyébként a normál (mai szóhasználattal háztáji vagy házi) bort otthon megitták. nem volt tömegtermelés. néhány holdas birtok már óriásinak számított, a 2-3 n.öles parcellák pedig normálisnak.
Autofocus
2013. február 18. 13:49
Azért legyünk őszinték: ha lenne borkultúra ebben a nyomorult országban (ahogy nincs) és nem az a primitív borízlés lenne ami van, akkor nem lenne piaca ennek a sok szarnak. Ha öszinte akarok lenni, a borkultúra termelői oldala sokkal nagyobbat fejlődött a rendszerváltás óta mint a fogyasztói oldal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!