A két nagy párt válságát is mutatja a szoros végeredmény – szakértő a Mandinernek a lengyel elnökválasztásról

Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje nyerte a 2025-ös lengyel elnökválasztás második fordulóját. A végleges eredmény szerint Nawrocki a szavazatok 50,89 százalékát, Rafal Trzaskowski varsói polgármester pedig 49,11 százalékot szerzett. A vasárnap esti exit poll szintén nagyon szoros eredményt mutatott, ám az még a liberális jelölt győzelmét vetítette elő.

Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője elemezte lapunknak a szoros választási eredményt. 

Ezért tévedhetett az exit poll

Bár az első forduló után a szakértők nagy esélyt láttak Karol Nawrocki győzelmére, a hétfő hajnalban közzétett végeredmény mégis meglepetést okozhatott, hiszen a vasárnap esti exit pollok alapján Trzaskowski vezetett, aki még aznap győzelmet is hirdetett, igaz, a jobboldalon továbbra is bizakodtak.

Dobrowiecki Péter szerint – bár a végeredmény tekintetében tévedett – nem hibázott nagyot az exit poll, amellyel kapcsolatban már a legelején leszögezték a lengyelek, hogy kétszázalékos hibahatárral dolgozik.

„Ennek a két százaléknak jelen esetben igen nagy jelentősége volt” – mondta, utalva arra, hogy végül kevesebb mint két százalék döntött a két jelölt között. Hozzátette, az előzetes felmérés és a végső eredmény közti különbséget az is okozhatta, hogy nagyon sokan szavaztak a határon túlról.

– jegyezte meg, és hangsúlyozta, őket ugye nem kérdezték meg az exit poll felmérések során.

Nincs sok értelme az újraszámolásnak, és ezt mindkét fél tudja

Hiába lett szoros az eredmény, a szakértő szerint ezt már végeredménynek tekinthetjük.

„Persze meg kell várni, hogy Trzaskowski gratuláljon a győztesnek” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hiába tűnik kicsinek a különbség, mindkét jelöltre több mint tízmillió szavazat érkezett, és ez a pár tized százalék is több százezer szavazatot jelent.

 – véleményezte.

A PiS győzelmével Tusk elvesztette a lehetőségét, hogy jogi mederbe terelje az intézkedéseit

Pedig a Donald Tusk vezette koalíciós kormánynak nagyon jól jönne, ha mégis változhatna a végeredmény, hiszen már másfél éve arra készülnek, hogy leváltsák a korábbi PiS-es elnököt, és saját emberük kerüljön a helyére, mivel számos ígéretüket az elnöki vétó miatt nem tudták betartani.

„Sok törvényt nem is nyújtottak be, mert tudták, az elnök úgysem hagyná jóvá. A mostani eredmény azt jelenti számukra, hogy továbbra is kiskapukat kell keresniük” – vélekedett a szakértő, aki szerint Tuskék már lépéskényszerben vannak, nem halogathatják tovább az ígéreteiket, mert a lengyelek eredményeket várnak tőlük. – „Ez azt jelenti, hogy a már most turbulens lengyel belpolitikában még tovább nő a feszültség”.

Dobrowiecki hozzátette, nemcsak a kormánypártok, de a PiS sincs kifejezetten jó helyzetben, hiszen az elnök továbbra sem fogja tudni megakadályozni a Polgári Platform jogellenesnek számító lépéseit.

– megjegyezte, a konfliktus még az előző kormány idejére vezethető vissza, amikor a Polgári Platform szerint a PiS „alkotmányellenesen módosította az alkotmánybíróság összetételét, illetve különféle más jogi testületeket, ezért Tuskék nem ismerik el a jelenlegi jogi rendszert. A PiS viszont a mostani kormány intézkedéseit minősíti jogellenesnek” – foglalta össze a problémát.

Kiemelte, a nemzetközi bíróságok sem foglaltak egyértelműen állást egyik vagy másik oldal mellett. „Az európai uniós bíróságok többnyire a Polgári Platformnak adnak igazat, más szakbíróságok viszont a PiS álláspontját védték” – jegyezte meg. 

Az embereknek elegük lett a két nagy párt huzavonájából

Dobrowiecki szerint, bár a legtöbb lengyel állampolgár a hétköznapokban nem érez semmit a politikai káoszból, a két párt közötti évtizedes huzavona következtében lassan kezdenek az emberek kiábrándulni. Ezt az is mutatja, hogy a lengyel demokrácia történelmében sose volt még olyan, hogy két ennyire alacsony támogatottsággal rendelkező jelölt jutott volna a második fordulóba.

A szakértő úgy látja, június 1-jén a szavazók nem is igazán a PiS-szel, vagy a Polgári Platformmal való szimpátiájukat fejezték ki, hanem a számukra „kisebbik rosszra” szavaztak, hiszen az első fordulóban nagyon megoszlottak a voksok több jelölt között. 

– mondta, és kiemelte az abortusz kérdését. Az abortusz korlátozásának enyhítése ugyanis az egyik fő választási ígérete volt a mostani kormánynak 2023-ban, ami azóta sem tartottak be.

„Az elnöki vétó ebben a kérdésben jól jött Tusknak is, mivel a kormánypártok között sincs teljes egyetértés ebben a vitában, de most már mindenképp lépnie kell ezzel kapcsolatban” – vélekedett a szakértő.

Az elmúlt hónapokban egyre több szavazó kezdett elpártolni a kormánykoalíciótól, és ez a szám valószínűleg tovább fog nőni, ha a fő társadalompolitikai ígéretek megvalósítására nem tud sort keríteni a kormány.

„Az ő szemükben az elitet a Polgári Platform és a Jog és Igazságosság testesítik meg, amelyek felváltva kormányoztak az elmúlt 20 évben” – állította a szakértő.

2027-re átalakulhatnak a politikai erőviszonyok

Ebből következik, hogy a két nagy párt egyre nehezebb helyzetben van, és jelentősen meg kell újulniuk ahhoz, hogy megőrizzek támogatottságukat.

– véli Dobrowiecki, aki szerint a 2027-es választások egyik fontos kérdése az lesz, hogy a Szabadság és Függetlenség Konföderációnak mennyire sikerül megerősödnie addigra.

A jobboldali párt már most évről évre egyre népszerűbb, és komoly kihívója lehet a PiS-nek. A Konföderáció jelöltje az első fordulóban a harmadik helyen végzett. Sokan éppen azért szavaznak a pártra, mert elegük volt a PiS és a Polgári Platform húsz éve tartó huzavonájából.

„Ennek ellenére meglepő volt, hogy a Konföderáció szavazói közül sokan elmentek szavazni a második fordulóban a PiS jelöltje mellett” – állapította meg a szakértő, aki komoly esélyt lát arra, hogy 2027-re – még ha nem is előzik meg a PiS-t – erős harmadik erőként felzárkózhat a jobboldali párt, amelynek akár kulcsszerepe is lehet egy kormánykoalíció megalakulásában.

Nyitókép: AFP