India kitoloncol, Pakisztán fenyeget: veszélyes játszma kezdődött Dél-Ázsiában

Április 22-én fegyveresek válogatás nélkül tüzet nyitottak turistákra az indiai Kasmírban, a festői Pahalgam közelében, legalább 26 ember halálát okozva. A véres támadás – az elmúlt két évtized legsúlyosabb kasmíri mészárlása – 25 indiai állampolgár és egy nepáli életét követelte. 

Narendra Modi indiai miniszterelnök háborús hangnemet ütött meg, kijelentve, hogy „a felelősöket a világ végéig üldözni fogjuk”. Új-Delhi világossá tette: kemény válaszlépések következnek.

 Minden, nem diplomáciai státuszú pakisztáni állampolgárt április 29-ig távozásra köteleztek, a Pakisztánnal szembeni vízummentességet felfüggesztették és a kiadott vízumok lejárati dátumát előrehozták. Leállították az új vízumok kiadását is, továbbá lezártak minden fontos határátkelőt. India példátlan lépésként bejelentette az 1960-ban kötött Indus-vízmegosztási egyezmény felfüggesztését is.

Pakisztán válaszlépései és háborús retorika

Iszlámábád visszautasította India vádjait, és határozott ellenintézkedésekkel reagált. 

A diplomáciai személyzet számát is drasztikusan csökkentették. Emellett Pakisztán felfüggesztette a két ország viszonyát szabályozó Simla-egyezményt és kilátásba helyezte a taskenti megállapodás felmondását.

Pakisztán katonailag is reagált: a határhoz közeli területeken harckocsikat és csapatokat vontak össze, fokozott készültségbe helyezte a légierőt. India eközben hadihajókat vezényelt az Arab-tengerre, köztük a Vikrant repülőgép-hordozót is. Mindkét fél katonai mozgásai jelezték, hogy készek a konfrontációra, ha a diplomácia kudarcot vallana.

Elszólás a terror támogatásáról – váratlan beismerés

Egy élő televíziós interjúban Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter elismerte, hogy Pakisztán évtizedeken át támogatott terrorista csoportokat, különösen az afganisztáni háborúk idején. Bár szavai szerint mindezt nyugati érdekek kiszolgálására tették, 

A kijelentés tovább súlyosbította Iszlámábád nemzetközi megítélését.

Történelmi gyökerek: a függetlenség és Kasmír kérdése

India és Pakisztán 1947-ben vált két különálló állammá, a brit gyarmati uralom megszűnése után. A vallási alapon történt felosztás számos vitatott területet hagyott maga után, köztük Kasmírt is. A muszlim többségű hercegség Indiához csatlakozott, amit Pakisztán azóta sem fogadott el. A két ország azóta több háborút is vívott, részben Kasmír miatt.

Az 1947–48-as első háború, az 1965-ös kasmíri konfliktus, az 1971-es Banglades-függetlenségi háború és az 1999-es kargili háború mind mélyítették a bizalmatlanságot. A Kasmír kérdése, a határokon átnyúló terrorizmus, valamint a vallási-etnikai feszültségek máig a kétoldalú viszony alapvető konfliktusforrásai.

Régi és új feszültségforrások 2025-ben

A történelmi ellentétek mellett új dimenziók is megjelentek. India hosszú ideje vádolja Pakisztánt a terrorizmus támogatásával, amelyet most a kasmíri támadás tovább erősített. Eközben a vízmegosztás kérdése is kiemelt szerephez jutott: 

Mindkét országban felerősödött a nacionalista politika. Modi kormánya az erős India képét hangsúlyozza, Pakisztán pedig belpolitikai gyengeségeit kompenzálja a külső fenyegetés retorikájával. A belpolitikai motivációk tovább növelik a kockázatot, hogy a konfliktus katonai összecsapássá fajul.

Nemzetközi helyzetkép: nagyhatalmi érdekek és támogatások

A nagyhatalmak aggódva figyelik a helyzetet. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió is önmérsékletre szólította fel a feleket. 

Az USA stratégiai partnerként tekint Indiára, miközben Pakisztán elsősorban Kínára számíthat, amely továbbra is szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol vele.

Bár a muszlim világ egy része szimpatizál Pakisztánnal, az Öböl-országok és más arab államok óvatosan semleges álláspontot képviselnek, tekintettel India gazdasági súlyára. A nyugati országok számára a régió stabilitásának megőrzése a legfontosabb, és egyik fél katonai támogatását sem tartják kívánatosnak.

2025 áprilisának végére India és Pakisztán ismét veszélyes közelségbe került egy nyílt konfliktushoz. A kasmíri támadás utáni lépések példátlanul élesek: 

Két nukleáris fegyverrel rendelkező ország áll szemben egymással, így a nemzetközi közösség joggal aggódik.

A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek: a diplomáciai csatornák működése, a felek visszafogottsága, valamint a nagyhatalmak közvetítő szerepe döntheti el, hogy sikerül-e megakadályozni a dél-ázsiai régió újabb háborúba sodródását.

Nyitókép: Shahid Saeed MIRZA / AFP

Egy érdekes videó az indiai és pakisztáni határőrség ceremóniájáról itt nézhető meg: