Ezzel Európa és Magyarország is jól járna.
Hétvégén választ Németország. Nem éppen a legszerencsésebb időszakban. Donald Trump jött, látott, győzött, és kezdik újraírni a történeteket. Jól rímel a helyzetre az Európa Kiadó dala: „ugyanaz a város, de mégse ugyanaz az ország”.
Kialakulni látszik egy EU–USA kereskedelmi konfliktus, az ukrán–orosz háború pedig a végjátékhoz érkezett,
s az Egyesült Államok és Oroszország úgy gondolja, az uniónak (inkluzíve németek) nincs helye az asztalnál. Új világrend van kialakulóban, elfordultak a régi szövetségesek, és éppen megdől minden tabu. Ragyogó időzítéssel pont most lőtte lábon Németországot a Scholz-kormány, hogy amikor leginkább szükség lenne Európa erős emberére, akkor hónapokig ne legyen cselekvőképes kormány. A helyzet nem jó, mégis van remény: a választás után talán nagyobb teret nyerhet a racionalitás Németországban.
Ezzel mi, magyarok is csak jól járhatunk.
Mert a józan észre nagy szüksége van az új kormánynak.
A német gazdaság ugyanis strukturális válságba került. Növekedése négy évtizede lassul. Folyamatosan szorul ki exportpiacairól.
Krónikusan alacsony szinten vannak az állami beruházások: 2018 és 2022 között a GDP alig 2,5 százalékát tették ki, amivel jócskán elmarad az USA-tól és az EU vezető országaitól. A német vállalatok beruházási hajlandósága csak kullog az EU27 átlaga mögött. Csökken és elöregedik a népesség: a születések száma tízéves mélyponton van, és 2035-re ötmillióval apadhat a munkaképes népesség.
A Willkommenskultur jegyében érkező bevándorlók pedig pont nem javítják a német munkaerő produktivitását.
A kevesebb ember kevesebbet is dolgozik: egy német évi alig 1300 órát, szemben az EU-átlag 1600-zal, és 15 napot van betegszabadságon, szemben az európai 8-cal – jóléti rendszer über alles. Noch dazu, a magas energiaárak pusztítják a hagyományos ipart, amiben Németország mindig meghatározó világszinten, legyen szó vegyiparról vagy járműgyártásról.
Bár az orosz gázt felváltotta a norvég, az importfüggőség tartós probléma. És a foci sem megy úgy, mint régen.
Nem csoda, hogy nagy a megosztottság: nyugaton a CDU, Berlinben az SPD, a volt NDK területén az AfD vezet.
Kancellár legyen a talpán, aki képes megszelídíteni ezt az apokalipszisfogatot. És lehet, hogy berögzült megoldásokkal nem is lehet. Régi kulcs új ajtókat nem nyit ki. Eljött volna az ideje valami újnak? Mi itt, Közép-Európában csak izgulni tudunk. A befektetők reménykednek: az előre hozott választás kiírása óta szárnyal a német tőzsde: jó, hogy ennek vége lesz – üzenik.
Lehet, hogy Németországban is évtizedes tabukat kell ledönteni?
Kezdjük azzal, hogy igazítsuk a valósághoz a klímacélokhoz vezető utakat. Mert a zöldmegállapodás szabályai gúzsba kötik a német iparvállalatokat. Érdemes hideg fejjel újragondolni az orosz energiahordozók kérdését is, meg azt is, hogy van-e jövője a német atomnak. Lehet, hogy a hagyományos autók kitiltását is jó lenne visszafogni.
És talán ledőlhet a Merkel-féle adósságfék tabuja is,
hogy nagyobb pénzügyi mozgástér nyíljon a növekedés beindításához szükséges beruházásoknak. Ebbe buktak már bele kormányok, talán most máshogy lesz. A migráció felülvizsgálatát sem úszhatja meg az ország, mert nem fenntartható, hogy a bevándorlási politika csak humanitárius célokat követ, és nem figyel a gazdasági szempontokra. Ezzel összefüggésben lehet, hogy az a politikai tabu is megdől, hogy az AfD-vel soha semmit.
Tényleg életszerű karanténba tenni a német választók negyedének képviseletét?
Megdőlni látszik az is, hogy Németország Európa vezető hatalma. Oldódhat az unió Berlin-központúsága, ami akár új gazdasági és politikai gravitációs vonzásokat is hozhat magával, amelyek eredményeként a kisebb országok érdekei is jobban érvényesülnek. Azonban fontos látni, hogy Németország nélkül az EU félkarú óriás.
Utóbbi jövője is függ attól, hogy hosszú távon megtalálja-e Berlin a válságból kivezető utat.
Szóval csak drukkolni lehet annak, hogy az angyal leszáll a Siegessäuléról, a racionalitás kiterjeszti szárnyát, és a józan ész ragyogja be Berlin felett az eget. Azzal Európa és Magyarország is jól jár.
A szerző a MOL elnök-vezérigazgatója
(Nyitókép: AFP)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Hatalmas sztárok maradnak le Milánóról.
A 23 éves orvostanhallgató elleni erőszak tönkreteheti a karrierjét.
Minden európai országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat elvéhez, ezt a jogot az Európai Unióban sem lehet megkerülni. Giró-Szász András írása.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
