Baj van a svédek tengerével? Szakértőt kérdeztünk

Az Országgyűlés tegnapi ratifikáló szavazásával az utolsó akadály is elhárult azelől, hogy Svédország belépjen a NATO katonai szövetségbe. Ezzel fontos változások állnak be a Balti-tengeren is: a finn és svéd belépéssel ez a víztest szinte teljes mértékben NATO-beltengerré válik, ugyanis az összes balti-tengeri partszakasszal bíró ország – Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország, Dánia – immáron NATO-tag. Oroszország így már csak egy Szentpétervár környéki kis kijárattal bír a Finn-öbölre, illetve rendelkezésére állnak még a Litvánia és Lengyelország közé ékelődő kalinyingrádi exklávé partjai.

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára úgy látja, „a Balti-tenger minden szempontból beltenger, a felszíni egységek működése abban a környezetben minimális eséllyel jár”. Az oroszok pedig 

A szakértő figyelmeztet: „onnantól kezdve, hogy kihajóznak ezalól, lényegében bármilyen repülőgép megtámadhatja őket”, márpedig a hadászat törvényei szerint „a repülőgépek erősebbek és többen vannak, mint bármilyen hadihajó vagy hadihajó-kötelék”.

A szakértő ugyanakkor nem a Balti-tenger környékén látja a svéd NATO-csatlakozás katonai jelentőségét, szerinte az sokkal inkább 

Ráadásul Svédország haditengerészeti flottája nem is túl jelentős, a szövetség számára sokkal inkább az északi állam több tízezer kiképzett tartalékosa és erős légiereje a fontos Somkuti szerint.

Nyitókép: Alberto PIZZOLI / AFP