Több hónapos háborúra készül Izrael

„Megkezdték a Hamász kifüstölését, megkezdődött Gáza ostroma, megkezdődött, szinte már mindjárt befejeződik a nagy invázió – olvasható a hazai sajtóban. Néhány megjegyzéssel érdemes ezeket ellátni. Mit látunk jelenleg? Napok óta egy összefegyvernemi művelet zajlik Gázaváros északi részén (tehát nem a teljes Gázai övezetben és nem is teljes Gázavárosban). Az északi terület egy nagyjából Maglód méretű, 440 ezer fős része a városnak, amelyet északról és délről kezdtek el körbezárni az izraeli erők. Az IDF sikereiként több száz »hamászos célpont« és több »Hamász-vezető« megsemmisítését könyveli el, továbbá egy túszul ejtett izraeli katonát kiszabadítottak. Hivatalosan soraim írásakor 16 fő veszteséget ismertek be. Állításuk szerint egyes helyeken már a Hamász alagút-rendszerében folyik a küzdelem.

Ami továbbra is tény, Lazar Berman szavaival: »Három héttel a Hamász megsemmisítését célzó izraeli kampány után az IDF szárazföldi erőinek nagy része továbbra is a gázai határon tartózkodik, és viszonylag korlátozott éjszakai rajtaütésekkel érik be.« Egyébként mindez egyébként tökéletesen illeszkedik Joav Gallant védelmi miniszter múlt pénteki interjújába. E szerint a terrorcsoport megsemmisítése után új »biztonsági valóság« lesz a területen, s addig is a háborúnak három fő szakasza lesz. »Az első fázisban vagyunk, amelyben egy katonai művelet zajlik [légicsapásokkal], majd később egy [szárazföldi] művelettel, amelynek célja a célpontok megsemmisítése és az infrastruktúra megrongálása a Hamász legyőzése és megsemmisítése érdekében„ – mondta Gallant. A második fázisban folytatódnak a harcok, de kisebb intenzitással, mivel a csapatok azon dolgoznak, hogy »felszámolják az ellenállás zugait«. »A harmadik lépés egy új biztonsági rendszer létrehozása lesz a Gázai övezetben, Izrael felelősségének megszüntetése a Gázai övezet mindennapi életéért, és egy új biztonsági valóság megteremtése Izrael polgárai és a [Gáza környéki terület] lakói számára« – mondta. Ez persze pénteki interjú, azóta a harcok intenzívebbé váltak. A 2014-es invázió a shuja'iyyai csatával kezdődött, ahol 13 főt vesztett mindjárt az első napon, kb. ezen a veszteségszinten vagyunk most, amennyiben a számok hitelesek (ne feledjük: a háború ködén nem látunk keresztül).

Mindig tisztázni szoktam, hogy történész vagyok, nem pedig katonai szakértő, így Dr. Somkuti Bálinthoz fordultam, aki megerősített érzésemben: számos kulcskérdés továbbra sem ismert ahhoz, hogy hangzatos jóslatokat tegyünk. Nem tudjuk, mi történik, ha – és azt sem tudjuk, ez mennyi idő lesz és mekkora veszteségekkel járhat – »megtisztítják« az északi részt. Ezt követheti a déli terület, de kérdés, mi történik a délre parancsolt civil lakossággal. Északra nyilván nem mehetnek, hiszen az műveleti terület, és valószínűleg egy lakhatatlan romhalmaz lesz. Talán Egyiptom beengedi őket? Ha ez nem történik meg, elképesztő civil veszteséggel kell számolni. Történészként a korábbi példákhoz fordulok. Az elemzők több nemzetközi példát is emlegetnek. Fallúdzsában 2004-ben az amerikai tengerészgyalogosok házról házra jártak az iraki felkelőkkel vívott harcban, amely több száz civil halálát okozta. Tizenkét évvel később az iraki erők több mint nyolc hónapig tartó harcban szorították ki az ISIS harcosait Moszulból. Itt a becslések szerint több mint 10 000 civil halhatott meg. Ukrajnában pedig 2022-ben Oroszország inváziójának első napján megtámadta Mariupol kikötőjét, az ostrom 86 napos volt, és rengeteg civil veszteséget okozott. Gallant nyilatkozata szerint »több hónapig„ is eltarthat a háború, bár szerintem ez pozitív becslés, a 2014-es háborút követően is a Hamász »elrettentéséről„ beszéltek, kilenc évvel később pedig jött 2023. október 7-e – egy olyan nap, amit, akár csak a holokausztot, egyhamar nem fognak elfelejteni Izraelben.”

A nyitókép forrása: MTI/EPA/Mohamed Szaber