Economist: Itt vannak az ukrán bosszúállók, akik szorgalmasan likvidálják a kijevi rezsim ellenfeleit

Az Economist cikke bepillantást ad a háború egy kevésbé ismert oldalába: miként számol le Ukrajna azokkal, akiket árulónak vagy kiemelt ellenségeknek tekint a kijevi rezsim.

Yevhen Yunakovot, egy harkivi kisváros polgármesterét is egy ilyen akció során likvidáltak az ukránok. A polgármestert kollaboránsként azonosították, majd ráállítottak egy osztagot. A csapatot egy „Kaukázus” kódnevű parancsnok vezette. Az osztag napokon át figyelte mit csinál Yunakov. Távirányítású bomba segítségével robbantották fel a célpontot. A holttest soha nem került elő. 

A cikk szerint 

A célpontok közül volt, akiket lelőttek, másokat felrobbantottak, megint másokat felakasztottak, de még mérgezett brandy is szerepel a gyilkos „fegyverek” között. 

A Economist szerzője leírja: bár Ukrajna hivatalosan nem ismeri el ezeket az operatív hadműveleteket, de a titkosszolgálataik vezetői erősen utalgatnak ezekre. Kiril Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés vezetője egy júliusi interjúban a következőt mondta: 

Ukrajnában már 2015 óta zajlik az ukránok által „árulónak” vagy „kollaboránsnak” tartott személyek kiiktatása, ugyanis ekkor hozta létre az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) az új elhárítási szervét. Ez eredetileg szabotőr akciókat hajtott végre, majd kibővítették a tevékenységüket. 

Az SZBU jóval nagyobb költségvetéssel rendelkezik, mint a katonai hírszerzés, így könnyebben hajtanak végre kifinomult műveleteket. Az Economist cikke szerint ilyen volt a Krími-híd felrobbantása is. A lap ugyan nem említi, és az ukránok sem ismerték el a részvételüket, de hasonlóan kifinomult akció volt az Északi-Áramlat felrobbantása is. 

Ezeknek a titkos műveleteknek van egy harmadik szereplője is, ez pedig az SZSZO, amely a partizánokat irányítja. Ők voltak például az említett harkivi akció mögött.

azonban a legtöbb esetben alacsonyabb szinten születnek a döntések.

A cikk megjegyzi: óvatosnak kell lenni, mert egy-egy akció kellemetlen helyzetbe hozhatja az ukrán vezetést.  Ilyen volt például Darja Dugina esete, akit egy autóbomba robbantott fel. Sokan nem tudták eldönteni, vajon nem-e Alekszandr Dugin nacionalista filozófus, Darja édesapja volt az igazi célpont.  Az Economist által megkérdezett titkosszolgálati személyek elégedetlenek voltak a középszintű vezetők meggyilkolásával.

Egy névtelen ex-SZBU tiszt a következőt nyilatkozta a lapnak: „Bohócok és prostituáltak mindig lesznek az orosz kormány körül. Megölsz közülük egyet, egy újabb jelenik meg a helyén.” Arról is beszélt: aggódik, hogy 

Egy, az Economistnak nyilatkozó katonai hírszerző azonban leszögezte: Ukrajna nem használ „vak terrort”, a cél az ellenség kiűzése az ukrán területekről. Azonban komoly problémát okoz az ukrán titkosszolgálatnak az orosz beszivárgás. A lap cikke szerint ez a legnagyobb akadálya annak, hogy valóban létrejöjjön az „ukrán Moszad”. 

Nyitókép: AFP