Amikor tétje lenne a háború elleni kiállásnak, Orbán lapít, mint egy gyáva öleb

„Orbán kommunikációja hátterében csak az Oroszországnak való kiszolgáltatottság állhat. Háborús bűnök feltárásán és dokumentálásán dolgozott Ukrajnában Victoria Amelina, különös tekintettel a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekre fókuszált. A 37 éves írónő azonban meghalt, megölte az az orosz rakéta, amely Kramatorszkban eltalált egy pizzériát.

Ez csak egy újabb olyan dokumentált eset, amikor Oroszország bizonyíthatóan civil célpontokra lő. Kijev külvárosában a saját szememmel is meggyőződtem róla, milyen pusztítást végeznek az orosz tankok és rakéták egy iskolában, családi házakon, szemtől szemben mesélték el szemtanúk, hogyan öltek meg ukrán gyerekeket ebben a végtelenül gonosz háborúban, amelyben már több mint 8000 civil halt meg.

De Orbán Viktor a nyilvánvalót sem hajlandó kimondani. Orbán Viktor a karmelitai és a hatvanpusztai kényelméből háborúpártizik és a szemét becsukva tömi a választói fejét az oroszbarát propagandájával, miközben azok, akik dokumentálják a bűncselekményeket, azok az életüket kockáztatják, és sajnos előfordul, hogy meghalnak.

De kérdem én, mit sikerült ezzel Orbán Viktornak elérnie? Mert bár Orbán hűséges pincsikutyaként falaz a háborús agresszor Vlagyimir Putyinnak, és ahol csak lehetősége van rá, közbenjár és megvédi, de hol jó ez Magyarországnak? Olcsóbb lett tőle a gáz? Az energia? Csökkent az infláció? Hol térül az meg Magyarországnak, hogy Orbán Viktor egy háborús bűnöst dédelget?

És közben, azokkal, akik valódi szövetségeseink lehetnének, akikkel egy erős európai fellépést tudnánk biztosítani, azokat meg ott gáncsolja, és ott oktatja ki a magyar miniszterelnök, ahol csak tudja. Miért jó, hogy Orbán Viktor Magyarország nevében akadályozza Svédország NATO-csatlakozását? Azon túl, hogy Orbán Viktor legalább ilyenkor igazi keményfiú szerepében tetszeleghet, hol van ebben Magyarország érdeke?

Ezt a háborút nem az Európai Unió, nem Brüsszel kezdeményezte, Orbán Viktor mégis velük játszik háborúsdit, de amikor valódi súlya, valódi tétje lenne a háború elleni kiállásnak, akkor lapít, mint egy gyáva öleb. Egyértelmű, hogy Orbán Viktor nem Brüsszeltől fél, hiszen Brüsszeltől nincs miért félnie – Brüsszel kezdetektől a békéért dolgozik, a szankciókkal rá akarja kényszeríteni az agresszort a háború befejezésére.”

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd