A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

2021. szeptember 20. 14:29

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

2021. szeptember 20. 14:29
null

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközben

a közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogy

a közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogy

a véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok. A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket. Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,

a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogy

a GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna.

Kép: FANATIC STUDIO / GARY WATERS / S / FST / Science Photo Library via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
DoomGuy
2021. szeptember 29. 19:44
Sokan likeolgatták ezt a cikket. Miért? A cikk semlegesnek tűnik, de német megrendelésre készült globalista jelentésben, szerintetek az "álhír" mit takar? Nyilvánvalóan a konzervatív véleményeket. Hogy a nő nő a férfi meg férfi. Meg, hogy a bevándorlással nő a terrorfenyegetés. Pl a Facebook mai állapota szar, hulladék, de amit ezek a szabályozások érnének el, az még 100x rosszabb lenne. Igazi, európai progresszív cenzúra az FB felett. Nem 30 napos tiltás, hanem örökös törlés pl. Jeszinek. Ne legyünk hülyék!
Zokni
2021. szeptember 29. 16:36
“Nem erről van szó. hanem a cenzúráról.” - írja, h eftárs említi számos ismerőse CSAK a neten lóg. Sztem nem kifejezetten a cenzúráról, hanem a tevőleges, direkt álhírekről, áltájékoztatásról. Vagyis az itteni pár véleménnyel szemben, nálunk éppen nem a FB-ról van inkább szó.
Zokni
2021. szeptember 29. 16:36
Nagyon ,,vicces”. Épp most szóltam hozzá egy cikkhez, ami az amúgy ártatlan, és érdekes sorsú riportalany szájába adott egy olyan álhírt, amit a Habony nevéhez köthető ,,újság” helyezett el a magyar szélsőjobbos Fidesz ,,véleménybuborékban”, a jelenlegi belpolitikai irányzatnak megfelelően enyhítve Orbán - és miatta az ország - kínos vesszőfutásának politikai következményeit. Ugyanis ez a cikk, és a hír pontosan ERRŐL szól, mert a virtuális világ hátulütőivel természetesen SZINTÉN az anyagi előnyökkel bíró szereplők élhetnek vissza a leginkább. NÁLUNK a Fidesz közpénz átjátszásával kontrollálhatatlanná váló ,,szürke” média...
fonak
2021. szeptember 29. 16:27
Ilyen nem volt, a hundub aligha készült százmilliókból, és szerintem a miniszterelnök sem regisztrálta magát. Toroczkai László igyekezett reklámozni, de aztán csődbe ment a cég.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!