Egymásnak adják a kilincset a lobbisták az Európai Bizottságban

2021. szeptember 01. 16:06

Több mint 1400 lobbista 97 millió eurót mozgat meg azért, hogy a Bizottság a nagyvállalati érdekek mentén hozza meg döntéseit.

2021. szeptember 01. 16:06
null

Brüsszelben folyamatosan jelen vannak a technológiai cégek lobbistái – derült ki egy friss jelentésből. A nagyvállalati befolyást és lobbicsoportokat figyelő két szervezet, a belga Corporate Europe Observatory és a német LobbyControl közös jelentésben vizsgálta a Bizottság és a nagyvállalati érdekek összefonódását. Az elemzés szerint a digitális szolgáltatásokról szóló, valamint a digitális piacokról szóló uniós jogszabályok kidolgozásakor

a Bizottság tisztviselői négyszer gyakrabban találkoztak nagyvállalatok képviselőivel, mint például a civil társadalom szereplőivel. 

A digitális gazdaságot érintő jogszabályok kidolgozása során 132 egyeztetést folytattak vállalatokkal, míg az érdekképviseletek és civil szervezetek csak 52 hivatalos találkozón vettek részt. A jelentéskészítők úgy vélik, hogy mindez a tech óriások által pénzelt lobbisták tevékenységének az eredménye. A Google több mint 7,5 millió, a Facebook 5,5 millió, a Microsoft 5,2 millió, míg az Apple 3,5 millió eurót áldozott lobbitevékenységre, amivel a cégek komoly politikai befolyásra tettek szert az Európai Unióban. 

A belga és a német szervezet számítása szerint

jelenleg több mint 612 cég és érdekcsoport 1452 lobbistája dolgozik azon, hogy Brüsszelben érvényesíteni tudják a technológiai vállalatok érdekeit.

Mindez azt jelenti, hogy az egész szektor éves szinten 97 millió eurót mozgat meg a Bizottság befolyásolása érdekében. Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a cégek egyre szélesebb körben finanszíroznak agytrösztöket és gazdasági intézményeket, vagyis közvetetten is próbálják a befolyásukat növelni. Ezzel voltaképpen kiszervezik a lobbitevékenységet tudományos központoknak és tanácsadó cégeknek, akik hivatalosan nem, de a háttérben a nagyvállalatok érdekeit képviselik a Bizottság felé.

Az Euractiv portál az ügyben megkeresete az Európai Bizottságot. Az uniós intézmény szóvivője hangsúlyozta, hogy a Bizottság kész találkozni bárkivel, aki tárgyalni kíván velük.

A Bizottság nem ellenőrzi és nem is fogja ellenőrizni, hogy ki keresi meg őket, illetve azt sem, hogy ki milyen gyakran kér tőlük találkozót.

Az pedig nem a Bizottság feladata, hogy a különböző vállalatok és érdekképviseletek lobbistratégiáját értékelje vagy kommentálja. Hasonló kitérő választ adott a Google, illetve a Microsoft szóvivője is, szerintük a cégek konstruktív és átlátható partneri viszonyt alakítottak ki az uniós intézményekkel.

A transzparencia, illetve a polgárok európai döntéshozatalba való közvetlen beleszólásának hiánya gyakran hangoztatott kritikák az Európai Unióval szemben.

A nagyvállalatok és az Európai Bizottság ilyen szintű összefonódása káros Európának.

Hiszen miközben a technológiai cégek anyagi hátterüknek és monopolhelyzetüknek köszönhetően komoly befolyást tudtak szerezni, addig ugyanez nem mondható el az uniós polgárokról. Elég csak a nemzeti régiókért indított Minority SafePack polgári kezdeményezésre gondolni, ami fél Európát megmozgatta egy közös ügyért. Az Európai Bizottság több mint egymillió ember akaratát lesöpörte az asztalról, miközben 1452 lobbista hangját meghallgatja, érdekeiket a döntésekbe becsatornázza. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
antioxi
2021. szeptember 07. 16:33
Egy példa: Az eu-ban megszüntették a hagyományos izzószálas (Edison-féle) villany égők gyártását amik ritkán égtek ki. Ma már csak egy másik "rendszerűt" lehet csak gyártani és kapni amik kb 2-3 hónap használat után biztosan a kukában kötnek ki. Nyilván való, hogy lobbisták eredményeképpen. ps: én nagy biztonsággal tudom/sejtem az új technológia lényegét: Úgy méretezték, hogyha a bekapcsoláskor a névleges hálózati feszültségnek (230 Volt) a csúcs értékén (324 Volt) "kapja" el a lámpát akkor kiég. Ennek a valószínűsége 1/50 a hálózati feszültség periódusának megfelelően. (Ügyes, ahogy Kohn bácsi mondaná-:) Ezt úgy bizonyítottam, hogy az új lámpával sorba kötöttem kis hálózati fojtó tekercset, boltban kapható) ami bekapcsolási tranzienst felveszi. Így nem égnek ki az új eu-s lámpák.)
Kvasztics Fedor
2021. szeptember 07. 16:32
Értem. De az korrupció volt, amikor a Sabb cég látható, ismert osztrák lobbistája lépett fel nálunk a Grippenek ügyében. Ha az F-16-osok ügyében járt volna el, az persze más lett volna.
popzene
2021. szeptember 07. 16:31
A lobbizás akkor tekinthető a korrupció legalizált formájának, ha nem tudható, hogy miféle lobbisták, kiket látogatnak, és milyen gyakran. Ez a helyzet pl a magyar kormányzatban.
yanoo
2021. szeptember 07. 16:30
Kb. 2014-ig Magyarországon csak olyan vasúti felújítás valósulhatott meg, amit a Siemens vagy az Alcatel kilobbizott. Gyakorlatilag felosztották Közép és kelet- európát ( mínusz csehek, őket perelták is mindenért, plusz Ausztria), 2015-től viszont már ezek a cégek csak alvállalkozók lehetnek Mészáros cégeinek. Nyílván óriási politikai hatalom miatt van ez így, de ettől függetlenül örvendetes Orbán stratégiája. Ne a korrupt fejlettisztáni cégek fölözzék le a haszon 100%-át. Maradjon egy kicsi itthon is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!