Mindez azt jelenti, hogy az egész szektor éves szinten 97 millió eurót mozgat meg a Bizottság befolyásolása érdekében. Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a cégek egyre szélesebb körben finanszíroznak agytrösztöket és gazdasági intézményeket, vagyis közvetetten is próbálják a befolyásukat növelni. Ezzel voltaképpen kiszervezik a lobbitevékenységet tudományos központoknak és tanácsadó cégeknek, akik hivatalosan nem, de a háttérben a nagyvállalatok érdekeit képviselik a Bizottság felé.
Az Euractiv portál az ügyben megkeresete az Európai Bizottságot. Az uniós intézmény szóvivője hangsúlyozta, hogy a Bizottság kész találkozni bárkivel, aki tárgyalni kíván velük.
A Bizottság nem ellenőrzi és nem is fogja ellenőrizni, hogy ki keresi meg őket, illetve azt sem, hogy ki milyen gyakran kér tőlük találkozót.
Az pedig nem a Bizottság feladata, hogy a különböző vállalatok és érdekképviseletek lobbistratégiáját értékelje vagy kommentálja. Hasonló kitérő választ adott a Google, illetve a Microsoft szóvivője is, szerintük a cégek konstruktív és átlátható partneri viszonyt alakítottak ki az uniós intézményekkel.
A transzparencia, illetve a polgárok európai döntéshozatalba való közvetlen beleszólásának hiánya gyakran hangoztatott kritikák az Európai Unióval szemben.