Román kormány: A veszélyhelyzet meghosszabbításához nem kell a parlament

A román kormány szerint nem szükséges parlamenti felhatalmazás a koronavírus-járvány miatt május közepén bevezetett veszélyhelyzet 30 napos meghosszabbításához, amiről kedden fogadott el határozatot a Ludovic Orban vezette kabinet. A kétkamarás parlament, amelyben a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányával szemben álló baloldali pártok vannak többségben, csütörtökre már összehívta a képviselőház és szenátus együttes ülését, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló kormányhatározatot – módosításokkal – jóváhagyja. A szavazást szerda reggel elhalasztották, amikor kiderült, hogy a kormány nem felhatalmazást kért, csak tájékoztatta döntéséről a parlamentet.

A kormány álláspontja szerint csak a veszélyhelyzet bevezetését kellett a törvényhozásnak is jóváhagynia, annak meghosszabbítását már nem. A parlament baloldali többsége szerint azonban a kormány nem kerülheti meg a parlamentet ebben az ügyben. A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn bejelentette, hogy csak 15 napra és csak bizonyos feltételekkel hagyja jóvá a veszélyhelyzet meghosszabbítását. A PSD azzal vádolja a jobbközép kormányt, hogy visszaélt a rendkívüli állapot, illetve a veszélyhelyzet nyújtotta rendkívüli felhatalmazással és a PNL holdudvarához tartozó cégek előnyben részesítésére használta fel a közbeszerzési szabályok ideiglenes felfüggesztését.

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló keddi kormányhatározat megtartja a beltéri maszkviselési kötelezettséget, a távolságtartásra, illetve gyülekezésre vonatkozó egészségügyi korlátozásokat, de – válaszként a PSD bírálataira – engedélyezi a templomok megnyitását és megszünteti azt a lehetőséget, hogy a kormány versenytárgyalás nélkül végezzen közbeszerzéseket. A házbizottság egyelőre megelégedett annyival, hogy levélben szólította fel a kormányt: küldje „jóváhagyásra” a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló határozatát a parlamentnek. Amennyiben a kabinet ennek nem tesz eleget, valószínűleg ez a jogvita is az alkotmánybíróság elé kerül, amely megfellebbezhetetlen határozatai révén a belpolitikai csatározások legfőbb döntőbírájává vált az utóbbi években.

(MTI)