Az ENSZ-ben elismerik, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek a világszervezet New York-i székházában folytatott tárgyalásai után, helyi idő szerint csütörtökön.
Az ENSZ-ben elismerik, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek a világszervezet New York-i székházában folytatott tárgyalásai után, helyi idő szerint csütörtökön.
Háromnapos látogatása során Trócsányi László tárgyalt Miguel de Serpa Soaressel, az ENSZ jogi ügyekért felelős főtitkárhelyettesével, Louise Arbour asszonnyal, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselőjével és Ivan Simonoviccsal, aki a „védelmi felelősség” elvével kapcsolatos ügyekben tanácsadója António Guterres ENSZ-főtitkárnak.
A miniszter emellett eszmecserét folytatott Naszír Abdulaziz al-Naszerral, a Civilizációk Szövetségének (AOC) főképviselőjével is, valamint előadást tartott ENSZ-ben akkreditált nagyköveteknek és a világszervezet más vezetőinek Magyarország Európai Unióban és a globális folyamatokban betöltött szerepéről. Megbeszélései után a tárcavezető arról tájékoztatta az MTI-t: Louise Arbour migrációs különmegbízott is egyértelművé tette, hogy a migráns és a menekült között különbséget kell tenni. A genfi konvenció pontosan meghatározza, hogy menekült az, aki üldöztetésnek van kitéve.
Nemzeti hatáskör
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ha ez ilyen egyértelmű és nemzetközi konvenció is meghatározza, akkor például az Európai Unió migránsokkal és menekültekkel kapcsolatos politikájában ez miért nem tükröződik, Trócsányi László kifejtette: „az a baj, hogy a fogalmak összekeveredtek, s a migrációs hullám 2015-ben történt megindulása óta egészen 2017 nyaráig a nemzetközi relációban sem volt tiszta és világos a két fogalom közti különbség s az ennek megfelelő politika”. A miniszter hozzátette: „mi, magyarok mindig azt mondtuk, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör”.
Trócsányi László elmondta: Louise Arbour jelezte, hogy a gazdasági okok miatti migráció folytatódhat, és ezt a folyamatot a világszervezet nem is kívánja befolyásolni. Az ENSZ egy úgynevezett „migrációs mobilitási ajánlási csomagot készít elő, amelyet 2018-ban szeretnének elfogadni. Ez lényegében egy különleges magatartási kódex lenne, amely a gazdasági migránsokkal kapcsolatos szabályozásra tesz majd javaslatot. Nem lesz kötelező érvényű, az ENSZ tiszteletben tartja, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör, és ebben a magyar állásponttal egyetértenek” – tájékoztatta az MTI-t Trócsányi László.
Aktív cselekvés
„Túl sok a beszéd, és kevés a tett” – fogalmazott az igazságügyi miniszter az MTI-nek. Majd kifejtette, hogy az egyes országok nem nagyon segítenek ott, ahol ínség, éhínség, nyomorúság pusztít, s ahonnan ezért kelnek útra a migránsok. Trócsányi László elmondta: „belenyugvás van az ENSZ-ben, és nem azzal foglalkoznak, hogyan oldják meg a helyzetet, sokan vallják ugyanis, hogy úgyis klímaváltozás van, és nyugodjunk bele, hogy ez migrációs válságot is hoz”. A miniszter szerint azonban „nem erre van szükség, hanem hatékony ajánlásokra és jó megoldásokra”.
Trócsányi László tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy a magyar kormány hol és milyen intézkedéseket tesz a konkrét segítség érdekében a Hungary helps programon keresztül. A miniszter felvetette azt is, hogy a migránsok helyzetével nemcsak Európának kell foglalkoznia, hanem más országoknak és térségeknek is felelősséget kell vállalni a válság megoldásában.
Arra a kérdésre, hogy a magyar álláspontot hogyan fogadták a világszervezetben, Trócsányi László elmondta: „nem volt ellenségeskedés, ez nem az Európai Unió, itt nem azt firtatták, hogy milyen Magyarország migrációs politikája. Bírálatokat nem fogalmaztak meg.” A miniszter szerint a magyar álláspont az ENSZ-ben is figyelmet kelt. „Az igazi szereplő az, akinek van véleménye és aktívan cselekszik. Vannak országok persze, amelyek csak követik a többieket, ám azoknak a szavára, véleményére nem is figyelnek” – hangsúlyozta.
Az igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kereskedelmi jog egységesítéséről, a jogállamiságról és a jogállamiságtól elválaszthatatlan szabad anyanyelvhasználatról.
(MTI)
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A miniszterelnök politikai igazgatója JD Vance-szel telefonált.
Péntek délben, az UEFA zürichi központjában tartják a következő világbajnokság csoportjainak sorsolását, a mieink nem akármilyen módon juthatnak ki a három ország (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó) által rendezett eseményre.
