Csak nekünk kínai? – Francesco Sisci a Várkert Bazárban

2015. március 19. 14:01

Kína nyugatosodásáról adott elő szerda este a Várkert Bazárban Francesco Sisci, a Pekingi Egyetem olasz származású professzora, aki a XXI. Század Intézet meghívására érkezett Budapestre. Viszont úgy alakult, hogy Gulyás Gergely rövid beszédéből is több derült ki az est témájáról, Kínáról, mint Sisci egyórás, közhelyekkel teli előadásából. A most útjára indított Eötvös-előadássorozatból azonban valami nagyon jó is kisülhet.

Stumpf András

Pedig egészen jól indult a tegnap este. A Várkert Bazár impozáns belterében összegyűlt egy csomó fontos ember, hogy a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Budapesti Olasz Kultúrintézet közös rendezvényén vegyen részt. Szili Katalin, nagykövetek, vezető jobbos politikusok, újságírókollégák – a nagytermet megtöltötte a hallgatóság.

A külcsínben nem lehetett hibát találni. Jól világított színpad, molinók, rajtuk egyrészt az est sztárjának neve – Francesco Sisci –, másrészt Eötvös József. Az egykori magyar bárót választotta ugyanis a szerda este induló sorozat névadójául a Schmidt Mária-féle intézet.

Bemelegítőként le is vetítettek egy kisfilmet Eötvösről. Remek kis imidzs-film, amely nem túl hosszú, lényegre törő és világkontextusba helyezi a mi bárónkat – úgy is, mint „a magyar Tocqueville”-t. „Míveltség nélkül a legszebb alkotmány holt betűnél egyéb soha nem lesz” – írta ugye Eötvös, s e gondolat szépen meg is ágyazott Schmidt Mária beköszöntő beszédének. A lényeg ugyanez volt: azért indítják az Eötvös-előadásokat, hogy jobban tudjunk tájékozódni a világban, hogy ismerjük és ne féljünk tőle. Ezért hívnak akár messzi földről is hiteles és okos figurákat.

Nem sokkal később Gulyás Gergely lépett a színpadra: nem messzi földről érkezett, de hiteles is volt meg okos is. A beszéde mindenképp. Gulyás nem állt bele a keleti nyitás külgazdaságos, szemléltető dicsőítésébe (bár igény nyilván lett volna rá): miután elsorolta a hatalmas ország példátlan felemelkedésének és fejlődésének adatait, arról is beszélt, hogy az éremnek két oldala van. Arról, hogy nem feledkezhetünk meg a Tienanmen térről, a tibetiekről és a tízmilliónyi, hite miatt üldözött keresztényről sem.

És már jött is az est sztárvendége, a Pekingi Egyetem olasz származású professzora, Francesco Sisci. Olyan messziről jött, amekkora csalódást okozott. Sisci Pekingben él a nyolcvanas évek vége óta, a kínai állami tévé állandó szereplője, az Asian Times-ban rovata van, tehát igazán bennfentes lehet, ehhez képest kizárólag közhelyeket pufogtatott Kínáról. Messziről indított, a Nyugat-Római Birodalom bukásától, aztán összefüggéstelenül ugrott ezer évet a Kelet-Római Birodalom bukásáig, majd újabb ötszáz évet szökellt a mába. Az est kérdésére és a rendezvény címére (Merre tart Kína?) ekkor megadta a választ. Nyugatra. Kína nyugatosodik. Sisci mindezt netről letöltött képeket illusztrálta, „előtte-utána”-stílusban. Ilyen volt Peking 1988-ban és ilyen ma. Nem fogják elhinni: akkor lapos, szürke város volt, ma meg süt a nap, kék az ég és a felhőket nyolcvanemeletes épületek karcolják! A képekről az is kiderült, hogy másképp öltözködnek a kínaiak, mint 25 éve. A nők még a hajukat is másképp hordják! Sőt, akkor nem volt modern fűtés, ma meg van! Őrület!

A politikáról, a vidéki Kínáról, a társadalmi folyamatokról nem tudtunk meg semmit. Talán az előadó is érezte, hogy alibizik, úgyhogy viccesnek szánt közbevetésekkel próbálta oldani a feszültségteljes unalmat. Amikor arról beszélt, hogy Kína európai szemmel egzotikus, hozzátette: nem erotikus! Egzotikus! Bár ne tette volna hozzá. Az viszont érdekes gondolat volt, hogy a Nyugaton egyedül az évszázadokra tervező katolikus egyház tesz erőfeszítéseket, hogy értse Kínát és felkészüljön az általa meghatározott új világra – ezt a megfigyelését azonban Sisci semmivel nem támasztotta alá. Ahogy a többit sem.

Sisci szűk tanulmány méretű könyvében bizonyára sokkal több és érdekesebb meglátás is olvasható. Biztosan vannak benne komolyan vehető, alátámasztott érvrendszerek is, ha már egyszer kiadták azt most magyarul is. Nem volt még érkezésünk elolvasni.

A közönség általunk megkérdezett tagjai egyébként kortól, nemtől, beosztástól függetlenül ugyanígy vélekedtek Sisci előadásáról. Schmidt Mária viszont elégedett volt. A főigazgató szerint a professzor a lényeget elmondta, kontextusba helyezte a Kína-problémát – azt, hogy nekünk itt, a Nyugaton fogalmunk nincs, mi készülődik, a nyugatosodni vágyó kínaiak ugyanis teljesen felforgathatják ma ismert világunkat.

Ha Sisci is olyan lényegre törően és érthetően tudna fogalmazni, mint Schmidt, még jó is lehetett volna az előadása. Így nem volt az. Az Eötvös-sorozat viszont még bőven érdekes lehet. Ha az előadók valóban felkészülnek, ha a tematika fókuszát szűkebbre húzzák, a kezdeményezésből akár egy politikai-gazdasági-társadalmi Mindentudás Egyeteme is kinőhet.

Ennek fogunk drukkolni.

Fotó: XXI. Század Intézet.

Donald Trump Európára bízná az ukrán tűzszünetet

Akta

Külföld

A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.

„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó

Videó

Külföld

Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.

Tetszik vagy sem, a zöldálmok összeomlása után ismét Kína jelenti a mentőövet az európai ipar számára

Makronóm

Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.

Csúnyán besült az RTL újságírója a Kormányinfón (VIDEÓ)

Belföld

Az RTL-es Tárkányi Zsoltot még saját kollégái is kiröhögték.

Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni

Külföld

Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.

Így vágja maga alatt a fát az Európai Unió, most éppen a légi közlekedésben

Külföld

Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.

„Bedarálták a magyarokat” – a román megdicsérte, a görögök szerint elsöpörték a Fradit

Sport

Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.

Megugrott az építőipar egyik szegmense

Makronóm

Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

luga

2015. március 19. 17:35

Ezt a fanyalgást miért kell szemlézni? Ha igaz, amit Stumpf leír, akkor az egész dolog szóra sem érdemes, és az ismereteket nem a 25 éve Kínában élő proftól kell megszerezni. Ennyi.

Válasz erre

afterall33

2015. március 19. 14:57

Internacionalista csereprogram. Pénz-kimerés keresztbe. Régi recept, de egyre szebben virágzik. Azt nem mondhatnám, hogy keményen dolgozó kisemberek csak néznek, mert az egészről fingjuk sincs.

Válasz erre

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!