Mi az állam szerepe krízisek idején?

Mit tehet egy ország vezetése, amikor a jelenlegihez hasonló globális válsághelyzetben kell megállnia a helyét? Meddig terjed ilyen helyzetben az állam szerepe, hatásköre, és milyen eredménye van egy-egy beavatkozásnak? Ilyen aktuális kérdésekről volt szó a Mathias Corvinus Collegium (MCC), „A szabályozott piacok jövője a geopolitikai káoszban” címmel rendezett konferenciáján, ahol a szabályozott piacok helyzetét vizsgálták a válság korában.

Az első panel témája az állam szabályozó hatósági intézményeinek modern gyakorlata és hazai adaptációja volt, a felszólalók Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke és György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára voltak. A moderátor Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkára volt. 

A jól működő állam biztonságos környezetet teremt

Szalai Zoltán nyitóbeszédében kiemelte, hogy sokan talán nem is tudják, hogy amikor cigarettát vesznek, milyen szabályozások vannak a háttérben, főleg az egyre szaporodó kihívásokkal teli világban. Szalai Magyary Zoltánt idézte arra, hogy előrelátásra, munkára, anyagra és célszerű intézkedésekre van szükség a szabályozások, a természeti katasztrófák elhárítása, vagy éppen a pontos vasút miatt. Korábban a pandémia, ma pedig a háború jelzi, hogy

– vélte az MCC főigazgatója.

Az államnak gyorsan kell reagálni és hatékonynak kell lennie, a káoszból rendet kell teremtenie, és nem csak igazodni tud a trendekhez, de terelnie is kell azt jó irányba. A jó gyakorlatokból inspirálódva a szabályozók szerepe egyre nagyobb teret nyer. Erről beszélni különösen fontos az MCC-ben, hiszen itt rengeteg jogász hallgató sajátíthatja el az elhangzottakat, később hasznát láthatják – szögezte le Szalai.

Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke jelezte, hogy az alig egy éves hatóság célja a szabályozott körülmények létrehozásra például olyan kiemelt ágazatok esetében, mint a szerencsejáték, a dohánykereskedelem, a bányászat vagy éppen a kibervédelem.

Ezek a területek nemzetgazdasági szempontból jelentősek, hiszen

Ezek az ágak fontosak a költségvetési egyensúly szempontjából is. A hatósági és jogalkotói szerepet egyszerre betöltő intézmény külföldön is ismert, az Egyesült Államokban már több mint negyven ilyen hatóság van. A szabályozó hatóságok gyorsan reagálnak, pár nap leforgása alatt, nagy tapasztalatok ismeretében képesek finomhangolni a szabályozási környezetet. 

Biró szerint a következő évtizedek fő célja a szuverenitásunk, a magyar érdekek és értékek védése és erősítése. A szuverenitás lényege, hogy megvédjük a magyar embereket a világában fellépő veszélyektől, ehhez cselekvő állam kell, és ennek a része a hatóság is. A konzervatívok bizalmatlanok a cselekvő állammal szemben, de manapság zavaros időket élünk. Sok eredetmagyarázata és megoldási javaslata van a válságoknak, és nem tudjuk, hogy a válságok sora kivétel, vagy az új normális. Korábban kritizálták például a magyar rezsicsökkentést és az ársapkát, de most sorra vezetik be EU-szerte a hasonló intézkedéseket.

Piac és állam

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára beszédében szerint a közgazdaságtan tézisei békeidőben csontosodtak dogmává. Dani Rodrik szerint a közgazdaságtan téziseken alapuló hittan, hisznek a piac mindenhatóságában. Az ingát kimozgatják egyensúlyából, és amikor a hittani alapok gondokat okoznak a gazdaságban, elkezdenek vágyakozni az állam iránt.

A cél az volna, hogy az ingák középen tartsuk. Adam Smith szerint a piacok azért kellenek, mert ha vannak piacaink, és létezik az önérdek mozgató ereje, akkor a láthatatlan kéz a közjó irányába terel bennünket – a kérdés, hogy vannak-e piacok? Ezért kellenek a szabályozó tevékenységek. 

Hat dolog kell a tökéletes piachoz: sok kicsi vevő, sok kicsi eladó, kevés belépési korlát, kevés tranzakciós költség, egyforma termékek és tökéletes a piaci szereplők informáltsága. Veress József szerint

Ezért kell a látható kéz, mely szabályozza a piacot, és ez az állam. A gazdaságstratégia célja röviden a lokális hozzáadott érték maximalizálása. Ez két dolgot jelent: a feladat, amire a piaci tevékenység irányul, legyen ellátva, és hogy az erre szánt erőforrás hatékonyan legyen elköltve. 2010 után ezt többé-kevésbé sikerült megvalósítani a nagyvállati különadókkal, az egykulcsos személyi-jövedelemadóval és a családtámogatási rendszerrel:

A CFIUS (Committee on Foreign Investment in the United States) intézmény az Egyesült Államokban – melyre úgy hivatkozunk, mint a világ legszabadabb gazdasága – vizsgálja a külföldi befektetések szerepét a kulcsszektorokban. Az USA elnökének pedig vétójoga van a hatóság döntései felett, még akkor is, ha az intézmény úgy dönt, külföldiek éppen befektethetnek. Ide tartozik pl. az energetika, a bányászat, a feldolgozóipar egy része, a közlekedési és hírközlési infrastruktúra.

vagy piaci tulajdonban, de a nemzeti tulajdon fenntartásával. A rossz példa is az USA-ból származik: Los Angelesben a hetvenes-nyolcvanas évek nagy privatizációs hulláma során az energiaszolgáltatókat is eladták. Az elmúlt években többször súlyos viharok voltak a nyugati parton, de az energiaszolgáltatók válasza erre nem a szolgáltatás helyreállítása, javítása volt, hanem amikor újabb vihar volt, egész kerületekre kapcsolták le az ellátást. Tehát a feladat itt nem volt ellátva, és a helyi hozzáadott érték nem érdekelte őket – vélte György. 

A válság hatása világszerte kisebb lett volna, ha a közgazdászokat a hitük nem téríti el a józan gondolkodástól – zárta sorait az államtitkár. 

Fotó: Pixabay