A miniszterelnök július 23-án Tusnádfürdőn ismét beszédet mond, melyet olvasóink a Mandineren percről perce követhetnek majd.
„Orbán Viktor így látta a helyünket és a jövőnket a világban” – címmel közölt pénteki cikkében az Index összegyűjtötte Orbán Viktor miniszterelnök gondolatait és üzeneteit a 2010 és 2019 között elhangzott tusványosi beszédeiből.
A magyar miniszterelnök Tusványoson tartott beszédének jelentősége az Index szerint abban áll, hogy mint írják: „három évvel ezelőtt és azt megelőzően is az itt elhangzottak tekinthetőek a kormányzati filozófia legfontosabb tételeinek, illetve geopolitikai iránytűt jelentenek az Orbán-kormány, és így az ország célkitűzéseihez”. Mint a portál felidézi, bár már 2010 előtt is – először 1998-ban – tartott tusványosi beszédet Orbán Viktor, a lap 2010-től foglalta össze a miniszterelnök legfontosabb kijelentéseit.
Első kétharmados választási győzelme után a miniszterelnökként visszatérő Orbán Viktor helyzetértékelésében kifejtette, meglátása szerint a nyugati típusú kapitalizmus miért került válságba. „Ezt a politikusok nem szeretik kimondani, az üzletemberek még kevésbé, de valójában nem átmeneti pénzügyi zavarokról van szó, hanem annak a rendszernek egy nagyon komoly válságáról, amelynek a jegyében az elmúlt száz-százötven évét élte Európa. Az történt, hogy a spekulatív pénzmozgások előnyt kaptak a munka- és az értékteremtéssel szemben, és
a termelőkapitalizmus helyett egy spekulatív kapitalizmus jött létre az elmúlt néhány évtized eredményeképpen, aminek következményeivel most szembesülünk”
– fogalmazott a kormányfő 2010-ben.
Akkori beszédében a miniszterelnök arról is beszélt: „én még nem láttam olyan átrendeződést a világtörténelemben, olvasni sem olvastam olyanról, ahol a világméretű gazdasági erőviszonyok ilyen méretű megváltozását ne követte volna politikai és katonapolitikai átrendeződése is a világnak. Ezek komoly és súlyos dolgok. Ezekkel őszintén szembe kell nézni” – tette hozzá a kormányfő.
Oroszországról is szót ejtve a miniszterelnök 2010-ben kifejtette, ha Európa nem akar még tovább süllyedni, akkor valamilyen módon ki kell egyeznie az országgal. „Nyilvánvaló, hogy
Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaság potenciáljával. Ez Közép-Európának döntő kérdése”
– jelentette ki a kormányfő 2010-ben. Azt is kiemelte, hogy a közép-európai államoknak a következő néhány évben nagyon szorosan kell együttműködniük, és megvédeniük saját érdekeiket. Orbán Viktor ekkor beszélt arról is, hogy „Magyarországot a tudás földjévé kell tenni”, illetve, hogy „Magyarországnak egyszerűen hinnie kell a saját sikerében”.
2011-ben Orbán Viktor a pénzügyi-gazdasági válsággal összefüggésben is elmondta véleményét. Mint fogalmazott, a világ, legalábbis a nyugati világ egy korszakváltáson megy keresztül. A kormányfő Magyarország akkori helyzetét pozitívan értékelte, „a zátonyoktól távolodó országok” csoportjába sorolta.
Orbán Viktor szerint a magyarok a 2010-es választáson a korszakváltást „már zsigereikben megérezve” döntöttek úgy, hogy egy soha nem látott egységet és összefogást kell létrehozni, és ezt nevezik „kétharmados forradalomnak”. A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a nyugati megoldásokat meg kell érteni, de a helyzet az, hogy
Közép-Európának egyfajta úttörő szerepet is bátran vállalnia kell”.
Beszédét azzal zárta, hogy a sikeressé válás előfeltétele egész Európában a nemzet megerősödése lesz, „vagyis a korszakváltás, beleértve ebbe a mi életünk korszakváltását is, a nemzet reneszánszát fogja elhozni az egész nyugati világban”.
Orbán Viktor 2012-es tusványosi beszédében arra is kitért, hogy az a gondolat, hogy „Európa holdkóros módjára a saját vesztébe fog tántorogni”, jól mutatja a helyzet súlyosságát. „Ma az Európai Unió, az ahhoz való tartozás, az európai egység egy olyan nemzetközi politikai programmá vált, amellyel kapcsolatban kritikát megfogalmazni, akárcsak érzékeny kérdéseket föltenni, a kánonon kívüli hangfekvésben beszélni nem egyszerűen csak illetlenség, hanem retorzióért, sőt kiátkozásért kiáltó tett” – fogalmazott Orbán Viktor, aki arra is felhívta fel a figyelmet: Európában nemzeti reneszánsz van, és az is
A kormányfő ekkor tért ki arra is, hogy szerinte Nyugat-Európa „egy ördögi körben vergődik”, amelyből nem találja a kiutat, „az európai válság lényegében Brüsszel válsága”, „nincs kit utánozni, nincs sikerrecept” Nyugaton, amit át lehetne fordítani Magyarországra, nekünk kell kigondolni a megoldásokat. A kormányfő ugyanakkor óva intett azonban attól, hogy megtagadjuk Nyugat-Európát:
2013-ban Orbán Viktor többek között azt is kifejtette Tusványoson, hogy sosem arról akar beszélni, hogyan akarnak válságot kezelni, hanem arról, hogy a kialakuló új világrendben hogyan akarnak felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, „amely garantálja, hogy amiért mi dolgoztunk meg, a mienk is maradhasson”.
Mint fogalmazott: „a magyar kormány nem válságkezelésre készül , hanem egy új, a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, az emberi jogokat tisztelő, a szabadság eszméjét elfogadó, de mégiscsak új politikai és gazdasági rendszert próbál fölépíteni.” Orbán Viktor kilenc lépést sorolt fel, amelyek 2010-től a magyarok által megtermelt értékek fölötti nemzeti kiterjesztés megerősítését szolgálják:
Beszéde végén Orbán Viktor a kettős állampolgárságra is kitért, amely szerves része az ország politikájának, „mert így teremtjük meg a lehetőséget, hogy összedolgozzanak a különböző államok területén élő magyarok”, és a „szétszakított nemzetből erős nemzetté tudjunk válni”.
Orbán Viktor 2014-ben használta először az illiberális állam kifejezést a tusványosi beszédében.
Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam – idézi a portál a kormányfőt, aki az illiberális államról szólva elmondta: nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.
A kormányfő 2015-ös beszédében kifejtette: az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye, a tét pedig már az európai polgár életmódja, az európai értékek és az európai nemzetek megmaradása vagy eltűnése, a felismerhetetlenségig történő megváltozása.
Most már nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi ma Európának nevezünk. A mi válaszunk világos: azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna”
– jelentette ki Orbán Viktor.
Azt is kiemelte, hogy az európai baloldal a bevándorlás problémájában nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. „A baloldal mindig is gyanakvással nézett a nemzetekre és a nemzeti identitásra” – tette hozzá a kormányfő. Orbán Viktor 2015-ös beszédében tért ki arra is, hogy szerinte Brüsszel nem tudja megvédeni az európai embereket az illegális bevándorlók tömegeitől.
Az Európai Unióról szólva kifejtette, hogy
2016-os beszédében Orbán Viktor aláhúzta, „egyre többet és egyre erőteljesebben kell foglalkoznunk a biztonság kérdésével” – jelentette ki a kormányfő. Ezután felsorolta, mit kell az Európai Uniónak másként tennie ahhoz, hogy a félelem és a bizonytalanság eltűnjön az európai emberek életéből:
Orbán Viktor az akkori amerikai választás kapcsán elmondta, hogy a kinyílt lehetőségek közül Donald Trump elnöksége volna a jobb Európa és Magyarország számára. Kiemelte, hogy a republikánus jelölt jó javaslatokat tett a terrorizmus megfékezésére. „Aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként azt, hogy mire volna szüksége Európának” – tette hozzá a kormányfő. Trump javaslata az volt, hogy létre kell hozni a világ legjobb titkosszolgálatát, a demokráciaexport politikáját abba kell hagyni, amely összefügg a migráció kezelésével.
2017-es tusványosi beszédében az addig eltelt egy év legfontosabb fejleményének Orbán Viktor a visegrádi négyek megerősödését nevezte meg. „Azt tudjuk mondani, hogy Varsó, Prága, Pozsony és Budapest egy hangon beszél, ami nagy dolog, hiszen karakterében különböző országokról van szó” – jelentette ki a kormányfő.
A miniszterelnök ekkor beszélt arról is, hogy dimenzióváltásra van szükség a demográfia, a nemzetszervezés és a modern technológia magyar gazdaságba való beillesztésének kérdésében.
A kormányfő kijelentette: létezik egy Soros-terv. Négy pontból áll:
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha Európa jövőjéről beszélünk, akkor először azt a mondatot kell kimondanunk, hogy ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és Európa az európaiaké maradjon, először is az Európai Uniónak vissza kell nyernie a szuverenitását a Soros-birodalommal szemben.”
Orbán Viktor a 2018-as kétharmados választási győzelmét követően, tusványosi beszédében kijelentette: a nemzeti és keresztény alapokon álló politikai rendszer stabilizálása sikerült, az alap szilárdnak, illetve tartósnak tűnik, és nem indokolatlan, hogy a következő négy évre a korszaképítést jelöljék meg feladatként, olyan nagy célokat tűzzenek ki maguk elé, amelyeket korábban elképzelhetetlennek gondoltak.
Beszédében a miniszterelnök arra is kitért, hogy szerinte mit fog csinálni a következő négy évben Oroszország. Kifejtette:
Az EU védelmére kitérve a kormányfő elmondta: nem élhetünk folyamatosan az amerikaiak pénzén és az ő biztonsági ernyőjük alatt, jó, ha itt vannak, kell a NATO, de Európának rendelkeznie kell saját önvédelmi képességgel, ezért szükség lesz európai haderőre.
„Ha a '68-as elit megy, akkor már csak egyetlen egy kérdésre kell válaszolnunk, hogy ki jön?” – tette fel a kérdést a kormányfő a 2019-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatban, majd meg is válaszolta: mi jövünk. „30 éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, ma pedig azt gondoljunk, mi vagyunk Európa jövője” – jelentette ki Orbán Viktor.
A 2019-es Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban mondott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági, és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyeknek segítségével független tud maradni.
Az önrendelkezésünket visszaszereztük, az IMF hazament, Brüsszellel szemben sikeresen vívtuk meg a küzdelmünket, és a határainkat is megvédtük a migrációval szemben”
– sorolta fel a kormányfő 2019-es beszédében. Úgy vélte, Magyarország biztató pályán van: rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés.
Ugyanakkor hozzátette: Magyarország biztató pályán maradását nem belülről, hanem inkább kívülről fenyegeti veszély. Ilyen lehet a nemzetközi térből érkező veszély: az EU migrációs politikáját, illetve gazdasági intézkedéseit kritizálta.
A kérdés nem az, hogy jönnek-e, hanem az, hogy mennyire lesznek nehezek. És az én személyes véleményem az, hogy nagyon nehezek lesznek – fogalmazott Orbán Viktor még a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt.
A kormányfő hangsúlyozta: „az előttünk álló 15 évet azzal fogjuk eltölteni, az lesz a nemzedéki küldetésünk, hogy szembe forduljunk a liberális korszellemmel és a liberális internacionalizmussal.” „Mert Magyarországot csak így tudjuk megerősíteni” – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök 2022. július 23-án, szombaton ismét beszédet mond Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, amelyet olvasóink a Mandineren percről perce követhetnek majd.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Cserébe Tusk kényelmetlenül feszengve állt Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy Európára most nem Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem valami egészen más.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
A politikus Orbán Viktornak is üzent.
Ráadásul közvetlenül veszélyezteti Magyarország energiaellátását.
Nincs hite a hasztalan, teát iszogató, kekszet falatozó európai vezetőkben, meg amúgy is, le kéne lőni a légtérsértő drónokat.
Már a Politico sem titkolja tovább.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Cserébe Tusk kényelmetlenül feszengve állt Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy Európára most nem Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem valami egészen más.
