Asztalos Csaba: Elkezdődött egy verseny, hogy ki magyarellenesebb

A politikai harc részeként értelmezi az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a román államfő magyarokat sértő kijelentését, amelyért 5000 lejre bírságolták Klaus Iohannis államfőt, írja a Maszol. Asztalos Csaba szerint „szélsőséges kampány és harc folyik”, amelyben „bármi feláldozható a politikai támogatottságért”. Úgy látja, az elnök következő húzása a Trianon-törvény kihirdetésének „megfelelő” időzítése lehet.

Ötezer lejes bírságot szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács az államfőre az Erdély kiárusításával kapcsolatos nyilatkozata miatt. Közelebbről miért marasztalták el Klaus Iohannist? A közleményükből nem derül ki egyértelműen.

A közlemény a törvényes keretet fogalmazza meg elsősorban. Több mint valószínű, hogy a feleknek már a jövő héten kiküldjük a megindokolt határozatot, amelyben bőven leírjuk és elemezzük az esetet. Az államelnököt azért marasztaltuk el, mert kijelentésével sértette a romániai magyarok emberi méltóságát. Olyan kifejezést használ, amely megbélyegzi a magyarságot, veszélyforrásként mutatja be a többség számára. Ez a nemzeti-kommunizmus építésében használt kifejezés – amely 1990 után is megmaradt, szélsőséges politikusok használták – a román társadalomban élő előítéletekre játszik rá.

Konkrétan melyik kifejezésről van szó?

Arról, hogy „átjátsszák a magyaroknak Erdélyt”. Ez azzal egyenértékű, hogy "a magyarok ellopják Erdélyt", "a magyarok akarják Erdélyt". Erre érzékeny a romániai társadalom, mert évtizedeken keresztül arra használták, hogy a románok körében félelmet keltsenek a magyarok iránt, veszélyforrásként mutassák be őket. Ezt felhasználták egy bizonyos politikai rezsim építésére, illetve használták és használják ma is politikai csatározásokban. A magyar nyelv kigúnyolása – mert lényegében ez történt az elnök úr nyilatkozata során – szintén érv volt a döntésünkben. A másik dolog meg az, hogy egy államelnöknek illik ismerni a törvényhozási eljárást, és nem lehet elhallgatnia egy sajtónyilatkozatában, hogy ha egy törvénytervezet hallgatólagosan ment át, és nem szavazás nyomán, az lényegében nem jelent semmit, mert a tervezet nem lép hatályba. Tehát ezeket az elemeket is figyelembe vettük.

Ön szerint az államfő szándékosan tett úgy, mintha nem ismerné a törvényhozási eljárást?

Ezt én nem állíthatom, viszont azt igen, hogy az államfő – függetlenül a személyétől – nagyon komplex apparátussal rendelkezik. Saját tanácsadói gárdája van, illetve a saját hivatalán kívül is rendelkezik egy sor hatáskörrel és törvényes eszközzel, amelyek lehetővé teszik számára, hogy ezeket az információkat megszerezze. De ugyanakkor az is elvárható, hogy egy államelnök, aki a második mandátumát tölti, tudja, hogy mivel eszik a törvényhozást, ismerje az eljárásokat. Ezt mind figyelembe vettük, és meg is jelenik az indoklásban. Tudni kell, hogy a határozat indoklása már 99 százalékban elkészült. Mi ugyanis mindig egy határozattervezetet vitatunk meg. Ehhez még hozzá kell adni a különvéleményt, amelyet a jövő hét elején véglegesít a nemmel szavazó kollégám, utána kiküldjünk a határozatot.

(Maszol)