Menekültügy: Berlinnek és Párizsnak sem tetszik a kvóta

A német és a francia belügyminiszter közös nyilatkozatban tette szóvá hétfőn, hogy az Európába érkező menekültek uniós tagállamok közötti elosztására irányuló európai bizottsági kvótajavaslatok szerintük nem eléggé méltányolják az egyes tagállamok által a menekültek befogadására eddig tett erőfeszítéseket.

A német Thomas de Maiziere és a francia Bernhard Cazeneuve arra a múlt héten részletezett – koncepcionális szinten pedig május derekán ismertetett - brüsszeli bizottsági indítványra reagált, amelynek értelmében az Olaszországban és Görögországban összezsúfolódott menekültek mintegy 40 százalékát – ez jelenleg 40 ezer ember – egy meghatározott kvótarendszer szerint elosztanák a több tagállam között. Ugyanilyen elvek alapján – javasolták még május közepén Brüsszelben – 20 ezer embert fogadnának be az EU-ba a polgárháború sújtotta Szíriából, illetve Eritreából.

Az unió jelenleg e két utóbbi országot tekinti olyan helynek, amelyek esetében vélelmezi, hogy az onnan érkezők jogosan igénylik a menekültstátust, mert valószínűsíthetően olyan helyzetet hagytak hátra maguk mögött, amelyben életük, testi épségük, személyi szabadságuk, illetve alapvető létfeltételeik veszélyben voltak.

Az Európai Bizottság a kvótarendszer kialakításakor 40 százalékos súllyal vette tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a tagállam GDP-jét, 10 százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén 10 százalékos súllyal a munkanélküliségi rátát.

Spanyolország, ahol az unión belül az egyik legnagyobb a munkanélküliség aránya, időközben már jelezte, hogy elégedetlen a kvóta kialakításának módszertanával, a munkanélküliséget Madrid szerint nem vették kellő súllyal figyelembe. Most Németország és Franciaország helyezkedett arra az álláspontra, hogy az eddigi befogadási erőfeszítéseket nem vette figyelembe a szükséges mértékben a brüsszeli javaslattevő intézmény.

Az Olaszországban, illetve Görögországban tartózkodó 40 ezer menekült közül a bizottsági kvóta szerint a németeknek ötezernél, a franciáknak négyezernél több menekültet kellene átvállalniuk. Ez a szám még megnövekedne 50 százalékkal, ha azt a befogadási programot is megvalósítanák, amely a ma még az EU-n kívüli menekülttáborokban tartózkodók közül 20 ezer fő számára tenné lehetővé az Európába történő bejutást.

A német-francia belügyi nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a két kormány szerint a menekültek „áthelyezése” csak átmeneti jellegű, rendkívüli intézkedésként merülhet fel. Berlin és Párizs úgy véli, hogy egyébként továbbra is irányadónak kell tekinteni az úgynevezett dublini szabályozást, amelynek értelmében minden menekültről annak az államnak kell gondoskodnia, ahol a menekült először az EU területére lépett. De Maiziere és Cazeneuve azt is szorgalmazza, hogy erősítsék meg az EU külső határainak védelmét.