Túllihegett balos IMF-imádat

„Megszületőfélben van az egyesített baloldali nép(telen)front új jelszava is: Az IMF benned van! Egyes nyugati hírügynökségek, információk szerint annyira hatékonyan támogatják a washingtoni székhelyű globalizációs világszervezetet, hogy a vezetőség és személy szerint Christine Lagarde elnök gondolkodik azon, hogy budapesti kirendeltségük vezetőjét visszahívják, mint akinek okafogyottá vált a tevékenysége. Elemzők úgy vélekednek: van realitása a lépésnek, hiszen az IMF is keresi a financiális ésszerűsítés lehetőségeit, és egy ilyesfajta racionális költségcsökkentéssel jó példával járhatnának elöl. A hírek szerint azonban Irina Ivascsenko máris tiltakozott a magyar egyesített baloldali népuralmista front hatásköri túllépése miatt. A csinos budapesti irodavezető a Valutaalap belügyeibe való erőszakos beavatkozással vádolja az MSZP-t és az LMP-t, amiért azok puccsszerűen, önhatalmúan ki akarták sajátítani a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviseletét a magyar törvényhozásban.(...)

Kérdés persze: vajon miért gondolják a baloldalon, hogy mindig írásban, egyetlen papíron rögzít minden követelést az IMF, az EU és az Európai Központi Bank (EKB)? Mivel eddig inkább munkamegosztásban dolgoztak. Józsa István ezt azzal fejelte meg, hogy nem is lehet jó megállapodást kötni a valutaalappal, miután negatív spirálba hajtotta a kormány a gazdaságot 2010-hez képest. A frakcióvezető-helyettes ezzel nem kevésbé merészet állított, mint hogy 2008-ban, amikor lélekszakadva kérték a valutaalaptól a pénzügyi mentőövet, jobb állapotban volt az ország. Hiszen akkor ezek szerint jó megállapodást sikerült kötniük. Vagyis a szocialisták szerint az a jó egyezség, amely tenger megszorítást tartalmaz. A nyugdíj- és fizetéscsökkentést a tizenharmadik havi juttatások megvonásával vitték keresztül. Megnyirbálták a gyermeknevelési, családi támogatásokat, a gazdasági növekedés tragikus recesszióba fordult mínusz hét százalékkal. Vagy kilenc százalékra kúszott föl a költségvetési hiány 2006-ban, és az államkötvényeket 2008-ban már a kutya sem vette. Az államadósságot az IMF-vészkölcsönnek és a 2006-os kiugró költségvetési hiánynak köszönhetően pedig a 2002-es alig több mint ötven százalékról nyolcvan felettire kurblizták.”