Helyreáll az egyensúly? – A megosztott kormányzás lehetőségei és veszélyei

Az Amerikai Egyesült Államokban november 8-án rendezett félidős választásokon többek között a kétkamarás törvényhozás összes alsóházi tagjáról és a felsőház harmadáról, az állami kormányzók kétharmadáról és az állami parlamentek mintegy hatezer delegátusáról is döntöttek a szavazók. Az orosz–ukrán háború közvetlen szomszédságában élő magyar embereket nyilvánvalóan egy kérdés foglalkoztatja a keddi voksolás kapcsán: milyen hatással lesz mindez a konfliktusra nézve, közelebb vagy távolabb kerültünk-e a béke megkötésének legkorábban lehetséges képzeletbeli időpontjától?

A reális helyzetértékelés az eredmények pontos ismerete nélkül is felvázolható (a cikk a félidős választások eredmé­nyeinek közlése előtt két nappal készült). Az amerikai szavazásnak elsősorban a 2024-es elnökválasztás szempontjából van kiemelt jelentősége, a szomszédunkban dúló háborúra nézve inkább közvetett, mintsem direkt hatással bír. Ennek oka egyszerű: a külpolitika alakítása – függetlenül a november 8-ai eredményektől – Joe Biden és a Fehér Ház kezében marad. Azonban az elnöki ciklusból hátralévő két évet alapvetően befolyásolja mindaz, ami a következő hetekben-hónapokban történik majd. Az Ukrajnának nyújtott pénzbeli és eszközbeli támogatások tekintetében ugyanis – elsősorban a Republikánus Párton belül, de a demokraták soraiban is – egyre nagyobb az egyet nem értés. Ez praktikusan blokkoló magatartásban nyilvánulhatna meg a közeljövőben. Tektonikus jelentőségű hirtelen változásra azonban nem érdemes készülni: május 11-én például, amikor a több mint 40 milliárd dolláros azonnali segély sorsáról döntöttek a képviselők, 368:57 arányban támogatták a javaslatot.