Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A baloldali műhisztéria arra világít rá, hogy egyesek képtelenek megélni a saját magyarságukat – véli Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Az intézet nagy port kavaró, Igazság, erő, felemelkedés című kampányáról, a civilségről és a média helyzetéről beszélgettünk vele.
Pap Lázár interjúja a Mandiner hetilapban.
Visszafoglalná Erdélyt?
Szívesen adnék erre érzelemdús választ, de a józan ész és a realitásérzék hasznosabb irányokat jelöl ki számunkra. A kérdés azonban az Alapjogokért Központ új kampányára vonatkozik, ugye?
Igen, arra.
A kampánynak pontosan az az üzenete, hogy a múltunkat sosem feledve, annak igazságát tudva szervezzünk erőt magunk köré, emelkedjünk felül az itt és most korlátain, és a velünk élő népekkel együtt tegyük naggyá a Kárpát-medencét. A középpontjában álló imázsvideó erről szól, az abból kivett jeleneteket ábrázoló hirdetések célja pedig értelemszerűen az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet magára a filmre. A vérszerződés, Vajk megkeresztelése, a nándorfehérvári diadal szerintem mind büszkeségre adnak okot, ahogy az első világháborús magyar honvédek hősies helytállását sem tagadhatjuk meg. Az, hogy utóbbi plakátot, illetve az alapján az egész kampányt a balliberális oldal militánsnak meg félelemkeltőnek nevezi, a kampány és egyben történelmünk totális félreértése, műhisztéria, ami nekem arra világít rá, hogy egyesek képtelenek megélni a saját magyarságukat. Ezt őszintén sajnálom.
Tudatosan provokáltak a plakáttal? Számítottak ilyen erős visszhangra?
Engedje meg, hogy visszakérdezzek: megnézték-e a túlérzékenyített műhisztériázók a filmet? Annak fényében is úgy gondolják-e, hogy az összefogás üzenete militáns? Ha igen, akkor ezek szerint utasítsuk el a törökverő Hunyadi emlékét is? Ne legyünk büszkék az első világháborúban küzdő magyar bakákra? Folytatva a logikát: akkor távolítsuk el Hunyadi szobrait vagy a kezében gránáttal és szuronyos puskával támadó honvéd szobrát a Harminckettesek teréről, mert „félelemkeltő”? A balliberális oldal valami teljesen bornírt módon azt próbálja bemagyarázni az embereknek, hogy a politika lényege az általa megértésnek meg konszenzuskeresésnek nevezett pipogyaság, és a küzdelmet, a harciasságot mint politikai erényt tagadja. Miközben a politika valójában konfliktusos műfaj. Persze a saját „diszkurzív demokráciaelméletüket” már nem vonatkoztatják arra a vandál történelemrombolásra, amelyet a Black Lives Matter és az antifasiszta mozgalom a politikai korrektség nevében művel ma a „felvilágosult” Nyugaton. De engedjen meg még egy kérdést: tényleg azok vádolják félelemkeltéssel a mi kampányunkat, akiknek közben teljesen rendben van, hogy a baloldal egy judapestező, tetűcsúszdásozó jelöltet indít Tiszaújvárosban?
Mi pontosan akkor az Alapjogokért Központ, ha kampányvideókat is készít?
Egy konzervatív elemző- és kutatóintézet, amely helyzetéből fakadóan – mint bármely másik hasonló intézet –
politizál. Miért ne készíthetnénk nemzeti tematikával foglalkozó videókat? Vagy akkor nem posztolhatunk a Facebookon sem, hiszen az nem kutatóintézeti profil? Nem ismerek sem olyan jogszabályt, sem olyan informális előírást, amely tiltaná ezt. Ha jól tudom, éppen az a nagy progresszív narratíva, hogy mindenki teljesedjen ki, legyen kreatív – és akkor mi ne készíthetnénk egy amúgy professzionális kisfilmet? Igen, ha tetszik, ez politika. De persze ismerem az álságos balliberális felosztást, mely szerint ők a „szakmaiak”, „civilek”, szemben a politika csúnya, mocsaras világával. Csakhogy ők is ugyanúgy politizálnak, de azt mondják, ők függetlenek és semlegesek. Ezek alatt viszont valójában a saját, liberális értékkánonjukat értik. Erre mondta azt Csurka István nagyon találóan, hogy a szakértelem bolsevista trükk.